Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A honfoglalás kora Baranyában

píthették le a hadiút mellé, ill. oda, ahol az É-D-i irányú hadiút és az Alföldet keresztülszelő K-Ny-i irányú út (Dunaszekcső-Szeged; a középkorban ún. Káliz út) a Duna jobbpartján találkozott. A megye további X-XI. századi temetőibe, Géza fejedelem korszakának (971-997) első éveiben, vagy valamivel később kezdtek el temetkezni. Ez az adat arra utal, hogy Baranya megyében a magyarok csak a X. század utolsó harmadában telepedtek le. Ez a feltevés egy késői és valószínűleg már a fejedelem által szervezett betelepítésről sok olyan re'télyt látszik megoldani, amely korábban, egyedül a történeti források birtokában nem volt kellőképpen magyarázható. A honfoglalás korában megszállt területek esetében általában a nemzetségi hagyományok és az Árpád-kori birtokviszonyok alapján megállapítható, hogy mely nemzetség volt a megye ősnemzetsége, ill. mely nemzetség szállta meg legkorábban a területet. Baranyában nem mutatható ki „ősnemzetség"; nem figyelhető meg a várbirtok - királyi birtok és nemzetségi birtok között 1/3-1/3-1/3 arány. A X. század végétől az írott forrásokból nyomonkövethetően a megye nagy részének ura maga a király, vagyis a megye „ősállapotára" vonatkozóan hallgatnak az írott források. Amennyiben azonban feltételezzük a késői betelepülést, világossá válik a kép: a korábban lakatlan, vagy igen gyéren lakott területet a fejedelem mondotta magáénak, s a területre csak késve indította meg a betelepítést. Területünkön élt népek történetének követését akkor kell abbahagyjuk amikor maga e fogalom: Baranya megye megszületett, - mai tudásunk szerint - az államalapítás időszakában. A magyar államalapítás utáni történet megírása - s Szent István király korától meginduló írásbeliség nyomán, és eredményeként keletkezett írott források alapján - elsősorban már az írott forrásokra támaszkodó történettudomány feladata. Lelőhelyek jegyzéke X-XI. SZÁZADI LELŐHELYEK 1. Bakonya - Rk. plébánia templom. Kondacs Pál bakonyai magángyűjtő a templom melletti útbevágásban XI. századi sírt talált 1969-ben. KISS 1981. 2. Beremend - Tsz homokbánya. 1964-ben Kiss Attila végzett leletmentést, s 61 sírt tárt fel. JPM K. 69. 1. 1-50. - Kiss A., Arch. Ért. 92. 1965. 238., KISS 1981. 3. Boly - Téglásrét. 1954-ben útépítésnél sírokat bolygattak meg. JPM 54. 5. 1-7. 62. 344. 1-2. KISS 1981. 4. Dunaszekcso. 1895-ben ajándékozás útján került egy bronz övveret a Magyar Nemzeti Múzeumba. MNM 72/1895. 16. - FEHÉR-ÉRY