Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A népvándorlás kora Baranyában

Veszprém, északkelet Somogy megye területével együtt), annak a lakatlan sávnak lenne része, mely egy IX. századi forrás-adat szerint a morvák és bolgárok között húzódott volna. Kárpát-medence zárt földrajzi egysége az avar uralom alatt politikai egységet is jelentett. A IX. században ez az egység szétesett, s Kárpát-medence több nagyhatalom része, több nagyhatalom peremvidékén levő határmenti sáv lett. E határmenti sávok között - egyes történészek szerint - jelentős kiterjedésű senki földje, lakatlan határvidékek, gyepűk létesültek. A IX. század utolsó évtizedében a frank birodalom részeinek egymás elleni harcai során, az egymással harcoló felek meghívására szövetséges haderőként résztvevő magyarok, 895-ben megjelentek a Kárpát-medencében, s 900ban már az egész Kárpát-medence politikai urai voltak. V—VI. SZ. LELŐHELYEI 9. Mohács—Jernei út BARANYA MEGYÉBEN 10. Nagynyárád—Szőlőhegy V. SZÁZADI LELŐHELYEK 11. Pécs—Basamalom V. SZÁZADI LELŐHELYEK 12. Pécs—Móra F. utca 1. Babarc—Országút 13. Pécsüszög 2. Beremend-—Felsőállomás 14. Szigetvár környéke 3. Bogád 15. Szilágy—Aranyoldal 4. Boly—Sziebert puszta 16. Zsibót—Domolospuszta 5. Dunaszekcso 6. Erzsébet VI. SZÁZADI LANGOBARD LELŐHELYEK 7. Harkány környéke 8. Kékesd 17. Mohács Farostlemezgyár