Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A népvándorlás kora Baranyában

Késő avarkori népies megfogalmazású és kivitelű korongos fibula két hittérítő szent ábrázolásával a Romonya I. 82. sírból államra nézve a háború ugyancsak sikertelen volt, az ellenséget a pusztává tett terület ugyan visszafordulásra kényszerítette, de üldözésük elmaradt. A háborút követően az avar államot nagy méretű, számunkra ismeretlen okú és lezajlású belháború rázta meg. Nagyságának mértékéről talán leginkább az ad képet, hogy az ország két legnagyobb tisztségviselője, a kagán és jugurrus is életét vesztette, s az ország hamadik méltósága, a tudun pedig a 791-es „sikeres" avar honvédő háború után teljesen meglepő módon, a 795-ös belháború befejeztével „előrelátóan" még az év végén Aachenbe ment, ahol behódolt Nagy Károlynak és felvette a kereszténységet. Körülbelül ugyanebben az időben, amikor a tudun Aachenben behódolt, Erik, friuli herceg serege Itália felől behatolt az avar állam területére. Eljutott a kagáni székhelyig, azt szinte őrizetlenül találta; az egész kagáni kincstárat 15 négyökrös szekérre rakodta és sértetlenül kiszállította az avar területekről. - Erik herceg vállalkozása lényegében véve nem volt komoly hadjárat, csak egy katonai betörés, tePes sikere azonban az avar hatalom teljes politikai szétzüllésének, ellenállás-képtelenségének, a belháború utáni állapotoknak a mutatója.