Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A népvándorlás kora Baranyában

A VII. század utolsó harmadára keltezhető baranyai temetők száma ugrásszerűen megnövekedik. Ez természetszerűen következhetne abból is, hogy az eddig állandó települések nélkül élt népesség megtelepedett, de a lelőhelyek ilyen arányú, ugrásszerű megnövekedése legnagyobb valószínűséggel azzal magyarázható, hogy területünkön ezidőben a népesség megnövekedett. Űj népességet jelent nemcsak a lelőhelyek megnövekedett száma, hanem az újonnan létesült temetők új fajta régészeti emlékanyaga, új ékszerek, lószerszám-díszek stb. megjelenése is. A középső avarkor A VII. század utolsó harmadának eleje táján egész Kárpát-medencében a baranyai jelenséghez hasonló folyamat zajlott le, sőt ahogyan Baranyában a gyéren lakott terület ekkor kezdett feltöltődni lakossággal, úgy Kárpát-medence korábban lakatlanul hagyott gyepűterülete is (Dél-Szlovákia, Dél-Morvaország, Nyugat-Magyarország, Burgenland, Bécsi medence, Erdély) ekkor települt be. A VII. század utolsó harmadának elején Kárpát-medencébe történő új népességbevándorlást a régészeti érvek önmagukban is eldöntenék, de munkánk során eddig követett elv szerint haladva, ezúttal is először az írott forrásokat kellene megvizsgálnunk. E korra vonatkozóan azonban nincsenek forások, csak egyetlen egy, melynek meseszerűsége miatt a történészek korábban nem nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ez az adat arról szól, hogy Kuvrát bolgár fejedelem negyedik fiának, Kubernek vezetésével bolgárok telepedtek be Pannóniába. Az írott források szerint a Kubán és a Maeotisi tenger közötti vidéken élt bulgárok uralkodója, Kuvrát, ki gyermekkorában mint annyi más barbár nép uralkodójának gyermeke Bizáncban nevelkedett, s ott meg is keresztelkedett; 634-635 táján lerázta az avar fennhatóságot. A bizánci birodalommal nagy barátságban élt, s mint a birodalom és más barbár népek között levő Nagy Bulgária királya hasznos szolgálatokat tett a birodalomnak, amiért a patrikiosz címet is megkapta. Kuvrát 668-669 táján halt meg, s ugyanebben az időben támadták meg a belsőázsiai türkök nyugati szárnyát képező kazárok Nagy Bulgáriát. Az állam népe Kuvrát öt fia között megosztva 5 részre szakadt. A negyedik fiú, a már említett Kuber vezetésével a bulgárok egy része Pannóniába költözött. A Kárpát-medencében telepedett bulgárok számáról természetesen nincsen adatunk. A Kárpát-medencén belül történt jelentős szállás-területi változás azt valószínűsíti, hogy nemcsak bulgárok betelepedésével, hanem velük együtt más, menekülő csoportok megjelenésével is számolni lehet. A Kuber által betelepülő bulgárok szállásterülete valahol Pannóniában volt. A régészeti kutatásban felmerült annak lehetősége, hogy az újonnan betelepültek fejedelmi szállásához a Fejér megyei Tótipusztán feltárt fejedelmi (?) sírokat és az ettől a lelőhelytől nem nagy távolságra fekvő, igari, du-