Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

megritkulnak vagy teljesen eltűnnek a pénzmeilékletek és ritkává válnak a női ékszerek is. A szakemberek között vita folyik arról, hogy ez elszegényedési folyamattal áll-e összefüggésben, vagy vallási okai voltak, mégpedig az, hogy a tért hódító kereszténység magával hozza a „pogány" vallási szokások megváltozását, és ezzel összefüggésben tűnnek el a IV. századi sírokból a halott mellé adott útravalók. A pécsi temetőkben egy feltűnő jelenséget figyelhetünk meg, azt, hogy az agyagból készült edények eltűnésével párhuzamosan megszaporodnak a sírokban, és szinte döntő túlsúlyra jutnak az üvegek: a IV. századi sírokban a legváltozatosabb, igen gazdag üvegedények fordulnak elő, amelyek között messze földről importált darabok, de természetesen helyi készítmények is akadnak. A pécsi későrómai temetőkben külön csoportot és színfoltot jelentenek az ókeresztény temetkezések. Ezekben a temetőkben díszes sírépítményeket emeltek. E sírépületek hazánk területén szinte kizárólag csak Pécsett találhatok, méghozzá meglehetősen nagy számmal. Az első festett ókeresztény sírépület 1716 körül került elő a Széchenyi téren, a mai Nagy Lajos gimnázium helyén egykor létesített jezsuita kollégium alapozásakor. Ez azonban nem maradt ránk. Az első, máig is ismert sírépület 1780-ban bukkant elő, amikor a székesegyház déli oldalához csatlakozó reneszánsz kápolnát lebontották. A kápolna alatt díszes falfestményekkel kifestett sírépítmény bontakozott ki: az I. számú festett sírkamra. Ez a római sírkamra három részből állott: szabálytalan alaprajzú előtérből, a tulajdonképpeni sírkamrából és a mögötte elhelyezkedő, félköralakú fülkéből. Az előtérbe 92 cm széles és 143 cm magas, félkörívvel záródó ajtó vezet. Az előcsarnokból a sírkamrába vezető ajtó szélessége 55, magassága 137 cm. A sírkamra megközelítően szabályos alaprajzú, keleti és nyugati oldalának hossza: 305, déli és északi oldala 276, ill. 280 cm hosszú. A sírkamra É-D-i irányú dongaboltozattal van fedve, amelynek magassága 204-220 cm. Az északi fal előtt 73-78 cm magas és 15-18 cm széles, téglából készült padka található. E fölött a fal 43x36 cm széles nyílással van áttörve, és ez vezet be a sírkamra mögötti félköralakú fülkébe. Ez a fülke - feltehetően - mártírereklyék elrejtésére szolgált. A sírkamra és előtere festett volt. Az északi falat Péter és Pál apostol álló alakjai díszítik. A fülke fölött elhelyezett Krisztus-monogramm (a görög X és P betűk) felé fordulva erre rámutatnak. A cella keleti és nyugati falán 3-3, bibliából vett jelenet látható. A keleti falon északról dél felé haladva: a bűnbeesés, amelyből Éva alakja maradt meg, Ádám alakja teljesen megsemmisült. A középső kép hiányzik. A déli kép Jónás tengerbe vetését, illetve a cethal által partratett Jónást ábrázolja, amint a lugasban pihen. A nyugati falon északról dél felé haladva: ládaszerű bárkában Noé áll, amint a zöld ágat hozó galambot fogadja. Középütt díszes széken Mária ül, karján a gyermek Jézussal. A déli kép a tüzes kemencébe vetett három babiloni ifjút ábrázolja. A mennyezetet díszes, virágos mező borítja, amelyet életfa ábrázolások tagolnak, és ezek között 4