Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

Ezeknek az épületeknek a rendeltetését illetően két feltevés lehetséges: a nagy épületek a város központját képező fórumhoz tartoztak, amit alátámasztani látszik a fürdő is, mivel a fórumhoz hozzátartoztak a közfürdő helyiségei. Ugyancsak ezt bizonyítja az a tény, hogy a területen rengeteg római kori érmet és feltűnően nagy mennyiségű edénytöredéket találunk, amelyek esetleg az itt levő egykori üzletek, raktárak árujának elpusztulásából származnak. De alátámasztja egy jelentős lelet is: az ásatások során egy feldarabolt, bronzból készült, aranyozott szobor több mint 4 kg-os töredéke került elő. A szobor töredékéből következtetve: életnagyságon felüli lehetett, és mivel aranyozott volt, egész biztosan császárszoborból származik. Márpedig a császárszobrok általában a fórumokon voltak elhelyezve. Az épületek rendeltetését illetően a másik feltevésünk az, hogy az 19031904-ben előkerült nagy épület, valamint az ezek nyugati traktusát képező fürdőszárny a III. sz. végén (296 körül) tartományi székhellyé előlépett Sopianae-ban a császári helytartó (praeses) egykori palotája lehetett. A fórum közelében található általában minden római városban a vallási élet székhelye, a Capitolium. Ennek helyére vonatkozólag nagyon kevés támponttal rendelkezünk. A város területén előkerült feliratos kőemlékek, elsősorban a különböző római isteneknek emelt fogadalmi oltárkövek nyújtanak bizonyos útbaigazítást. Érdekes módon ezek az oltárkövek zömükben a mai Rákóczi út környékén, tehát a postapalota közelében kerültek elő. így a Rákóczi út 38. és 39. számú telkeken Juppiternek és Terra Maternek, Juppiternek és Junónak, továbbá Silvanus istennek dedikált oltárkövek bukkantak elő. A Rákóczi út és az Eötvös u. közé eső telken római kori oszlopfő töredékét, festettfalú épületet, márványlapokat, márványkorlát töredékét és Herculesnek állított oltárkövet találtak, jeléül talán egy Hercules szentélynek. A Rákóczi út 39. sz. telken egy korinthosi oszlopfő gondosan kiképzett sarokpillér töredéke, padozattöredékek, festett vakolatdarabok díszesebb, nagyszabású épületre engednek kövtkeztetni. Néhány évvel ezelőtt a Megyei Tanács új épületének építése alkalmával a Rákóczi út 38. sz. telek déli oldalán óriási apszisos épület töredéke is napvilágra került, így talán nem hat valószínűtlennek az a feltevésünk, hogy a római városközpontnak meghatározott területtől délre, esetleg a Rákóczi út déli oldalán, ezen a területen kell keresni Sopianae vallási központját, a Capitoliumot. Az 1920-as évek csatornázási munkálatai alkalmával a Rákóczi út vonalában római épületek egész sora került elő. Az ásatásokat vezető Fejes Gy. adatai szerint kb. 40 római ház maradványait találta meg, amelyek között méteres falvastagságú, terrazzópadlóval kiképzett épületek is akadtak. Csak sajnálhatjuk, hogy ezekről az épületekről sem rajz, sem fénykép nem készült, felmérésüket nem végezték el, és ugyancsak semmi adatot nem jegyeztek fel az itt bizonyára előbukkant utcarendszerről sem. A csatornázás során előkerült épületek alátámasztják azt a feltevésünket, hogy a római város épületeinek zöme a belvárosnak ezen a részén helyezkedett el. 1939-40-ben Török Gy. ásatásai során a Rákóczi út 39/c-d. sz. házak építése alkalmával kétperiódusú épületeket talált, amelyek közül a korábbi épületeket a II. századra, a későbbieket a IV. századra keltezte.