Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő vaskor

A Baranya területén is forgalomban lévő regölyi típushoz szorosan kapcsolódnak a dunaszekcsői veretek. A névadó lelőhelyen kívül szintén számos helyen előfordultak egyes példányai, zömmel a szomszédos Somogy, Tolna és a Baranyától délre eső területeken is. Jellegzetessége, hogy nem készítették ezüst változatban, mint a regölyit, és a tetradrachma méreten kívül még két, középső és egészen kis változatban is verték. A kis pénzek számára nem készítettek külön verőtövet, hanem a nagyobb méretűvel állították elő, ezért az ábrázolás nehezen kivehető. A két pénzfajta, a regölyi és a dunaszekcsői, egymást követően készült. Korábban az i. e. I. század 50-es évtizedére helyezték a regölyi bronzok verési idejét, újabban későbbi időpontra, az i. e. I. század végére és az i. u. I. század elejére jelölik készítését. A dunaszekcsői bronzok ezt követően, tehát már az i. u. I. századba nyúlóan készültek. A Dél-Dunántúlon még további pénzfajták is voltak forgalomban, nem területünkön készült, hanem cserekereskedelem révén odakerült darabok. A szalacskai pénzverő műhely verőtövei és az ugyanott talált kis bronzok a regölyi típushoz tartoztak. Előkerült azonban egy más jellegű bronzpénz is, amely nagyobb számban a Száva-Dráva közén, Eszék (Osijek) környékéről ismert nagyobb leletekből. A hasonló bronzpénz használata az azonos fejlődés mellett, a szoros kereskedelmi kapcsolatot is bizonyítja. A szalacskai verdében a nem ott készült pénzdarab valószínűleg nyersanyagként, újra verésre várt. Baranyából, Mágocsvól került elő egy harmadik nagy pénzlelet, kb. 150 ezüst, ez azonban elveszett, mindössze annyit tudunk róla, hogy olyan pénzfajták is voltak benne, amely nagyobb számban Fejér megye területén, Zichyújfalun és Dunaújvárosban kerültek elő (Dess 334,340 = Pink 434) és valószínűleg azon a területen is készültek. Ha elfogadjuk ezt a kevés irodalmi adatot, amit a leletről tudunk, akkor legalábbis a lelet egyrészénél, egy szomszédos terület verdéjének itt forgalomban lévő példányaival számolhatunk. A zichyújíalui és főként az újabban előkerült dunaújvárosi philippeus utánzatok szép, az eredeti mintaképhez még közelálló változatok s verésük még az i. e. I. század első felére helyezhető. Mindenképpen megelőzték mind a regölyi mind a dunaszekcsői veretek készítési idejét, forgalomba kerülésük a Dél-Dunántúlon tehát még a helyi verés előtt történhetett. Temetkezés A viszonylag nagyobb számú telep mellett csak néhány sír ismert a korszak temetőiből. Pécs-Cserkútról egy harcos sírja: kard, lándzsa, színes üveg karperec, mind az i. e. I. században készült darabok, egyedül a fibulája készülhetett valamivel előbb (LT C típusú ívfibula). A másik, Véméndről való, ugyancsak harcos sírjába az összehajtott kard és lándzsa mellé egy bronz, madárfejben végződő nyeles edényt, paterát is tettek. A patera itáliai műhely terméke, közelebbről Capua vidékén készülhetett. Darabunk-