Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő vaskor

és a Szerémség területén ugyancsak a 2. és 4. típusú zabiák terjedtek el (Szlovéniában ezek mellett egy 3. típusú zabla is előkerült). A zabiák odakerülésének ideje is jól meghatározható volt, a Sticna 99. sírban a 4. típusú zablát a korai Certosa fibula az V. század elejére; a Zagorje-i 2. típusú zablát, a díszített öv és egy kutya-alakkal díszített fibula ugyanarra az időre datálja mint az előzőt. Szlovéniában a fenti zabla formákon kívül, egy nálunk nem ismert, 6. változat is igen elterjedt volt. A jugoszláv kutatók szerint ez helyi változat, amely az odakerült szkíta zabiák hatására ott készült. Ez a helyi variáns időben a legfiatalabb - korai La Tène kard, Negauer sisak és kelet-alpi állatfejes fibula s a legkésőbbi szitulák (vödöralakú, díszített bronzedények) - jelzik, hogy az V. század végén a IV. század elején használták. Az időmeghatározások azt tükrözik, hogy a szkíta jellegű tárgyak - esetleg lovak is - nagyon hamar, mindjárt egy emberöltővel a letelepedés után eljutottak a szomszédos és távolabbi területekre. A temetkezési ritus is kissé eltér az alföldi és a baranyai szokásoktól; a teljes ló, szerszám nélkül került sírba, a férfi közelében vagy közvetlenül mellette, a szerszám pedig a férfi sírjában volt. Történeti összefoglalás A VI. század vége - V. század történetét, a IV. századba nyúlóan, a viszonylag kevés leletanyag segítségével is, talán a legsokoldalúbban lehetett felvázolni. Az nyilvánvaló, hogy Baranya - Kelet-Szlavónia és az Északnyugat-Balkán ezekben a századokban szoros kulturális egységet alkotott. A kissé nyugatabbra fekvő Szlovénia területe is sok vonatkozásban rokon, de ez talán inkább csak kapcsolatot jelenthetett. Ez a kulturális egység sokféle irányú hatásból állt össze, ha ezeket szétbontjuk, a következő öszszetevőket kapjuk. Közös a viselet - amelynek görög előzményit, illir készítésű darabjai (láblemezes fibula) a Balkánról származott; - itáliai eredetű, vénét körből származó példányai (a Certosa fibulák változatai) a kelet-alpi területen készültek. A két fajta fibula páros viselete, akárcsak a számszeríjjas gombos és állatfejes fibulák párosítása, a Balkán-dél-pannoniai divat egyik változata, éppenúgy, mint az asztralagos és áttört csatos övek. A filigrán és filigrán utánzatú technikával díszített gyöngyök, ugyancsak déli, balkáni irányból kerültek területünkre. Mit adott a mi területünk ehhez a képhez? Az anyagi műveltség terén, a férfi - harcos - felszerelés tárgyait, a lószerszámokat, zabiákat, hármastollú nyílhegyeket közvetített nyugatra és délre. Lehet, hogy ez a közvetítés csak kereskedelmi kapcsolatot jelentett, de majdnem biztosra vehető, hogy annál többet is. Hiszen a zablákkal, korongokkal egy temetkezési szokás és a hozzáfűződő hiedelem is elterjedt, még ha kissé át is alakították a helyi szokások szerint (Szlovéniai lótemetkezések). A viszont-irányú szellemi hatás sem maradt el; a női sírok bronz pál-