Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor

magyar részről Kemenczei Tibor álláspontját elfogadva, a következőképpen rajzolható meg ez a történeti esemény. Nem látszik valószínűnek, hogy a Közép-Európából kiinduló népvándorlás pusztította volna el a mykenei birodalmat. Az É-Balkán, Makedónia és .Trója városa (VII. b. 2. rétegének) hasonló edényei alapján úgy látszik, hogy csak a mykenei pusztulás után húzódtak az É-Balkánról D-re népcsoportok, az sem elképzelhetetlen, hogy az Al-Dunán hajóztak Anatólia Ny-i partjáig. Ezek a csoportok (Babadag, késő Versec, Dubovác stb.) vitték magukkal a régibb Urnamezős és a makedóniai edények formáinak közös ismeretét, amelyet É-i, dél-alföldi szomszédaiktól vettek át. Hasonlóság mutatható ki a két terület bizonyos bronztárgyai között is - páncélzat, fegyverek. A bronztárgyak által megrajzolható kapcsolat, ugyanazokat az időhatárokat adta, - a XII. századot, a Kárpát-medencei késő bronzkor második szakaszát - mint az edényformák összevetése. A XI. században is folytatódott az É-ról D-re húzódó, a Dunántúlról az Alföldre, onnan az É-Balkánra vándorló csoportok mozgása, minthogy a váli csoport beköltözése a korábbi csoportok kimozdításával járt. Ezt a második D-re húzódó hullámot tartották egyes kutatók (V. Milojcic) a dór vándorlásnak. Ekkor is találhatók olyan bronztárgyak az Aegeikumban, amelyek a Kárpát-medencében készültek. Ez után azonban hosszabb időre megszűnt minden kapcsolat az Aegeikummal, a korai görögség .és a Kárpát-medence lakói közt nem volt érintkezés. A Kárpát-medencének Itáliával is meg voltak a kapcsolatai a XII. századtól kezdődően. A vélemények itt is különbözők, kereskedelmi vagy etnikai oka volt-e az összefüggéseknek. A Halomsiros- és Urnamezős kultúra által készített bronztárgyak cseréje mellett, nem zárható ki a népcsoportok D-re húzódásának feltevése sem. Az ÉTtáliába irányuló, főképp kereskedelmi kapcsolatok mellett, a jugoszláv-dalmáciai tengerpartról Itália K-i partjára kerülhettek át kisebb népcsoportok is, a fiatalabb Urnamezős kultúra idején. Mindenesetre a kapcsolatok Itáliával hosszabb ideig követhetők nyomon, mint a Földközi tenger K-i medencéjével. * Urnamezős kultúra fiatalabb szakasza HA A

2-HA B A Kárpát-medencében és ezen belül a Dunántúlon a késő bronzkor utolsó szakasza a Ny-ról érkező fiatalabb Urnamezős hullám letelepedésével és ezzel az ÉK-Dunántúlon a Váli csoport kialakulásával kezdődött. Ez az utolsó hullám lezárta és egyben kiteljesítette az Urnamezős kultúra legkeletibb része, a Kárpát-medence birtokba vételét. Az Urnamezős kultúra Váli cscpcrtja nem maradt csak a Dunántúlon, átlépve a Dunát, az Alföldön egészen a Tiszáig hatolt, ahol a Gávai kultúra állította meg további keleti terjeszkedésében. A Gávai kultúra ugyanakkor D felé egészen a Maros vonaláig terjesztette ki területét.