Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

kulásuk szoros függvénye egy adott geológiai szituációnak, így kézenfekvő, hogy a forma fő elterjedési területe a Ny-i és É-i térség. Igen nagy mennyiségben találhatók a Baranya-csatorna lejtőin, a Kapos-völgyben és a Kisvaszari-völgyben. — A különböző löszformák fő kialakulási ideje egyrészt az újpleisztocén, másrészt a holocén. A löszplatók kialakulása az újpleisztocénban indult meg a gyenge emelkedéssel, illetve kibillenéssel. Ennek a típusnak jellemző területe a gyengén kiemelt és egyben délies irányú kibillent rögökből épült Középső-Völgység. A löszmélyutak viszont szinte az egész Völgységre jellemzők, hiszen ezek legfőképpen antropogén jelenségek. Sajátos változatuk alakul ki a magasra kiemelt Ny-i és É-i részeken, ahol a löszmélyutak átöröklődnek, illetve tovább mélyülnek a lösz feküjében, a pannon homokban. Képződésük csak a homokkő, illetve agyag elérésekor szűnik meg, illetve lassul le. A löszszakadékok legfőképpen a magasra kiemelt térségekre jellemzők, ahol a lineáris erózió lényegesebben felfokozott, mint a gyengén kiemelt térségen. A löszszakadékok, cirkuszvölgyek ugyanerre a térségre jellemzők. 11.2. DUNA—DRÁVA MENTI SÍKSÁG //. 2.1. Mohácsi-sík és a Nyárád—Harkányi löszvidék Határai K-i és É-i irányban könnyen és egyértelműen jelölhetők. K-felé — már Bács megye területén — a magas ártér felett emelkedő Duna—Tisza közi futóhomokfelszín peremén, É-felé — Baranya megye területén — a Geresdi-tönk és a Villányihegység D-i pereme a határ. Bizonytalanul csatlakozik Ny-felé a Fekete-víz síkjához. Itt az a gyenge lejtő képezi a határt, amely mentén a magasabb löszös felszín a Feketevízhez tartozó alacsonyabb térségtől különül el. Dél felé a határ a Dráva-völgy morotvás térsége peremén húzódik. Ez a térség a megye összes geomorfológiai körzete között a legfiatalabb is. Felszíne három különböző korú térségből áll. Az alsó a mai ártér, amely gátakkal védett az árvíztől. A magasabb felszín, amely általában a völgy peremén az említett futóhomok, illetve újpleisztocén eleji teraszfelszínhez csatlakozik, és a harmadik az ezek feletti lösz-felszín. A területen ez a három mikro-alkörzet (morfo-fácies csoport) különíthető el genetikai és morfológiai alapon. A felszín csaknem teljes egészében a fluviatilis erózió és akkumuláció eredményeként alakult ki. A domborzat és mélyszerkezet kapcsolata A korábbi kutatások eredményeként ismert, hogy a Duna teljes magyarországi szakaszán nagyszerkezeti vonal mentén halad (Pécsi M. 1959). Az előző kutatásokban azonban csak hézagos utalást találunk arra nézve, hogy mivel magyarázható a Dunának Mohács térségében kialakult jellegzetes futása. Erre a válasz a közelmúlt geológiai— geofizikai kutatás-eredményei tükrében adható meg teljesen egyértelműen (Szénásy Gy. 1964). A Mecsek—Villányi-hg. közti dombvidék és a Geresdi-tönk jellemzése kap-