Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

II. GEOMORFOLÓGIAI KÖRZETEK (Lovász György)

1 10 km L I I 12. ábra: Főbb szerkezeti vonalak a Zselicben a permi homokkő. Csupán feltételezhető, hogy ez a nagy ugrómagasság a homokkő képződésének időszakában játszódott le. Erre engednek következtetni további geológiai kutatási eredmények (Szénás Gy. 1964), miszerint Szigetvár—Csertő térségében egy alaphegység-vályú található permi üledékekkel fedve. Dinnyeberki—Gyu'rűfű térsége Ibafáig, illetve Cserdiig szintén ilyen vályú, amely a Nyugotszenterzsébet— Mozsgó közötti gránithátat veszi közre. így joggal feltételezhető, hogy az említett időszakban a Zselicet már EÉNy—DDK irányú vetődések érték. A közvetlen közelben (Mecsek-hegység) található tengeri kifejlődésű mezozoikumból joggal feltételezzük, hogy a Zselic felszíne is a tenger színe alatt feküdt. Ha nem is mészkő, de partközeli képződmények feltehetően kialakultak ebben az időben a területen. A krétakori ausztriai orogenetikus fázis mozgásaival kapcsolatosan kezdett az akkori terület feltehetően emelkedni, és az azt megelőző mezozoikus rétegek akkor kezdtek denudálódni. Hogy a kiemelkedés milyen irányok mentén ment végbe, csupán egyetlen bizonyítékunk van. Bükkösd—Csébény vonalában húzódó