Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)

romiik a minőség. Míg ez utóbbi alapkőzeten réti csernozjom, az előbbin öntéstalaj alakult ki. Geológiai, talajtani és talajvíz adottságainak függvénye a meglehetősen nedves helyi klíma, amely főleg a relatív légnedvesség nagyságában nyilvánul meg. Ez a mezoszintben (2 m) mért légnedvességi értékeken is jól tükröződik a terület klímatérképein. Ez a terület a Duna mentén jól, de a Dráva mentén alig különíthető el a felette és alatta elterülőtől. A természeti környezet által biztosított optimális gazdasági tevékenység a mezőgazdaság területén rögzíthető. A típus kitűnően alkalmas a kötött nedves talajt és a páradús levegőt, valamint a magas talajvizet igénylő, illetve szerető növényi kultúrák számára. Igy tehát elsősorban jónéhány ipari növény termesztésének ad kedvező feltételeket. A magasabb szintek jobb talajú és mélyebb talajvízű területein a skála szélesebb. i X, 1. 42. 2. Al a c s o n y (ármentesített) ártér Alig néhány méterrel fekszik a Dunát, illetve a Drávát kísérő magas ártér alatt. Néhány természeti környezeti elem mennyiségileg megváltozik, és ezért az optimális gazdasági hasznosítás jellege is módosul. Ezért szükséges külön egységként említeni. A morfológia azáltal, hogy igen gyakoriak a területen a lefolyástalan mélyedések (morotvák, holtágak), meglehetősen irányítja az optimális gazdálkodási tevékenységet. A víz bizonyos értelemben véve kedvezőtlenül hat az optimális gazdálkodásra. A talajvíz ugyanis magasabban van mint az úgynevezett magas ártér alatt. Ezenkívül a terület morfológiai genetikájából adódó geológiai felépítés miatt a talajvíz nemcsak a csapadék, hanem a vízjárás jelentős befolyása alatt is áll. Az eltemetett medreket kitöltő homokos, kavicsos képződmények ugyanis gyorsan és nagy mennyiségben vezetik ki a töltésen kívüli területre a vizet a megduzzadt mederből. A magas talajvízállás, valamint a gyakori belvíz és pangóvíz miatt a felszínközeli légtér klímája nedvesebb mint a felette fekvő térszíné. Talajai a szabályozás előtti állapotban történt többszöri elöntés miatt gyengébb minőségűek, általában nyers ártéri talajok. Az optimális gazdálkodás, illetve területhasznosítás lehetőségei azonban szélesebb körűek mint a magas ártéren. A mezőgazdálkodást illetően a természeti adottságok a morotvák és holtágak közötti hátakon elsősorban a zöldségtermesztésnek kedveznek. Ezek, valamint a lefolyástalan, illetve rossz lefolyású mélyedések pedig a rét-legelő gazdálkodás optimális területei. E művelési ág alapját képezheti kulturált, magas fokon gépesített állattenyésztésnek. A geológiai—morfológiai adottságok kitűnő lehetőséget biztosítanak általában a kavics, illetve homokbányászat számára. Zavaró tényezőként ebben a vonatkozásban csupán az esetleges magas talaj vizái lást említjük meg. Ez a terület ezenkívül a jó minőségű felszínalatti víznyerés optimális térsége Baranya megyében. A maximum 50 m, de átlagát tekintve 25—30 m mélységből 100—200 l/p vízhozamú fúrások mélyít.hetők. Az ivóvíz-minőség vízigényes iparok (konzervipar) telepítésére biztosíthatja az egyik igen fontos tényezőt társadalmi igény esetén.