Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)

Déli-Zselichez. További szomszédaitól megkülönböztető környezeti sajátossága a litológiai homogenitás. A terjedelmes D-i lejtőket vastag pleisztocén lösz, illetve lösszerű képződmények fedik, és ezért csaknem mindenütt kiiktatják a pannon agyag mezőgazdasági tevékenységre káros hatását. Ezeknek a lejtőknek jellemző értéke 5—12% között van, csupán az említett szerkezeti rögök meredek É-i lejtőin található ennél nagyobb. Lényeges domborzati különbség van tehát az Északi- és Középső-Zsliccel szemben. További döntő és gazdasági szempontból pozitív környezeti tényező az uralkodó délies lejtés. Legfőképpen a domborzati tényező hatására vezethető vissza a területnek alacsony erdősültsége. Ez és az említett domborzat egyaránt hozzájárul a zselici viszonylatban sajátos, meleg-száraz helyi klíma kialakulásához. Ez egyben azt is jelenti, hogy ennek a térségnek talajai szárazságra hajlók. Völgyhálózatában is alapvető különbség van a Zselic többi mikro-környezeti egységeihez képest. Néhány fővölgy és a hozzájuk csatlakozó maximum 1 km hosszú deráziós völgyhálózat jellemzi. Ez, önmagában tekintve kedvező völgyhálózati helyzet vízgazdálkodási szempontból. A környezeti tényezők gazdasági potenciálja röviden a következőkben foglalható össze. — A kedvező domborzat miatt ebben a térségben nem szükségesek olyan alapvető vetésszerkezeti változások, mint az előzőleg vázolt mikrotérségben. Ezen a területen geológiai tényezőktől determinált sajátos vízhálózatából adódóan kisebb vízkészlet kialakulására van lehetőség, mint az Észak-Zselicben. A gyengébb lejtősödés és a kisebbfokú erdősültség miatt azonban a vízkészlet felszínalatti menynyiségének aránya lényegesen kisebb mint másutt a Zselicben. A délies kitettségű szántóföldi területek ugyanis az intenzív párolgás térségei. Itt tehát igen nagy a területi párolgás. A D-re billent agyagos, homokos pannon rögök hidrogeológiai egységeiből a víz inkább a mélybe vezetődik, amely folyamat csökkenti a vízkészletet. Ugyanakkor azonban éppen a párolgást is elősegítő kismértékű erdősültség párosulva a lejtősödésekkel, a zselici körülmények között a legnagyobb felszíni vízkészlet kialakulását teszi lehetővé. Felszíni vízgazdálkodási tevékenység fokozottabb kialakítása azonban nem látszik indokoltnak, mert ezekben a vízgyűjtőkben igen nagy a hordalékképződés. Felszíni víztározó kialakítása, amennyiben annak élettartamát a kívánt mértékben akarjuk megnyújtani, feltételezi előzetes ülepítő medencék létesítését. A mélységi vizek hozamában a megyei átlaghoz képest is jelentős pozitív anomália rajzolódik ki a Zselic D-i előterében, amely vízigényes élelmiszeripari tevékenység számára jelentős erőforrás. IX. 1.21.3. Északkeleti-Zselic Ez 125 km

2 területű, amely a Zselic 11%-át jelenti. Határai minden égtáji irányban egyértelműen húzhatók meg. Északi és K-i határa a Kapós, illetve a Baranya-csatorna völgye, Ny-i határa pedig a Kaposkeresztúri-völgyben jelölhető ki. Önálló környezeti jellegét alapvetően determinálják geológiája, illetve felszínfejlődési folyamatai. Ez a térség a Zselic tömbjének pleisztocénbeli emelkedésétől elmaradt, és ezért magassága általában 150—170 m között határozható meg. A felszínt vastag lösz fedi, amely teljesen semlegesíti a Zselic túlnyomó részére jellemző