Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)

Ugyanez vonatkozik a hőmérséklet-csökkenésre is. A gazdasági érték szempontjából elsősorban a csapadéknövekedés emelhető ki, mint figyelembe veendő hidrológiai tényező. A megnövekedett csapadék egyben megnövekedett talajeróziót is jelent, és ezért a laza kőzetek relációjában az egész Zselicben károsnak ítélhető. A területen lényegesen kisebb az erdőfedettség mint a Mecsekben. Mint természeti erőforrásnak, sokkal nagyobb jelentősége van a helyi klimatikus viszonyoknak. A völgyhálózat futásától függően a Zselic egyes részterületein sajátosan alakul a jellege. Altalánosságban megállapítható, hogy a helyi klíma erősen mozaikszerű. Ennek a különben újratermelődő jelentős természeti erőforrásnak kihasználása ez ideig alig történt meg. A hidrológiai adottságok, illetve erőforrások szempontjából általánosságban megállapítható, hogy vízkészlete a Mecsek-hegységnél kisebb, de a gyengén kiemelt és síksági jellegű területeknél lényegesen nagyobb. Számított sokévi (1901—1940) átlagos fajlagos lefolyása 3—4 l/s. km

2 körül mozog (Lászlóffy W. 1942). Gazdálkodási szempontból figyelemre méltó az, hogy a Zselic területén nagy hozamú és állandó vizű forrás, mint amely legbiztosabb bázisa bármilyen jellegű vízgazdálkodásnak, nincs. A terület sűrű völgyháiózata a pannon agyagos-homokos rétegekben számos kisebb hidrogeológiai egységet alakított ki, amelynek vízszolgáltató képessége kicsiny. A magasra kiemelt dombvidéki jelleghez képest nem mondható nagynak az erdősültség sem. Ennek következtében ez a vegetációs tényező sem segíti a beszivárgást és a felszínalatti vízkészlet növelését. Figyelembe véve a kedvezőtlen domborzati adottságokat, csak helyeselhető, de a munka ütemét illetően fokozása javasolható a visszaerdősítésnek. Ez nemcsak optimálisabb területhasznosítást, hanem a vízkészlet növekedését is jelentené perspektivikusan. A vízkészlet másik összetevőjét, a felszíni készletet elemezve megállapíthatjuk, hogy összege a Zselic területén mozaikszerűen rajzolódik ki. Vannak olyan területek (erdősült felszínek), ahol kissé háttérbe szorul, illetve változik aránya a felszínalatti készlethez viszonyítva. A nagyobb területekre azonban, amelyek csupasz felszínek, a felszíni vízkészlet nagyobb aránya jellemző. A terület vízkészlete gyengén kihasznált. E tekintetben tehát még jelentős lehetőségek vannak. Felszínalatti vízkészlete szélsőséges értékek között ingadozik. Az eddigi adatokból megállapítható, hogy E—D-i irányban — nagyszerkezeti rendszert követve — vízben gazdag zóna tagolja (37. ábra). A dombvidék egyéb részei azonban kimondottan vízszegények. A komplex természeti környezeti viszonyok jelentős hatást gyakorolnak a településhálózatra (52. ábra). Látszólagos ellentmondás az, hogy a Mecsek nem okoz olyan településhálózat-"ritkulást", mint a Zselic. Ebből nyilvánvaló, hogy egy speciális természeti környezet nagysága döntő tényező. A Mecsek-hegység — bár környezeti jellegében több vonatkozásban hasonlít a Zselichez — kisebb, pontosabban keskenyebb területi kiterjedése a legdöntőbb. Ennek következtében természetesen néhány döntő környezeti tényező területi kiterjedése is növekszik, amely közvetlen oka a településhálózat ritkulásának. Megállapítható, hogy a községek túlnyomórészt olyan fővölgyekben sorakoznak, amelyek a többi völgy relációjában átmenő forgalom kialakítását tették a történeti múltban lehetővé. Ezeken kívül vannak olyan térségek, ahol a rövidebb völgyhálózat a jellemző (pl. Nyugati-Zselic). Ezeken csak e völgyek szélesebb, alsóbb szakaszán vannak települések, hiszen a természeti környezeti tényezők a múltban itt biztosították a relatíve legtűrhetőbb megtelepedési lehetőségeket. Ezért a szűk, me-