Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IX. A TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE (Lovász György)

A hidrológiai adottságok szintén sajátosak. Szinte determinisztikusán nyomják rá bélyegüket erre a tényezőre is a szerkezeti viszonyok. A területnek gyakorlatilag hasznosítható felszíni vízkészlete nincs. Hiányzik a megfelelő domborzat (völgyhálózat), amely lehetőséget adna tározó létesítésére. A hegységben — a geológiai szerkezet sajátosságai miatt — gazdaságilag számításba jöhető források sincsenek. A csaknem függőlegesen torlódott rétegek — amelyeket sok vízzáró képződmény tagol — a mélybe vezetik a beszivárgott vizet. Kessler H. (in.: Schmidt E. R. 1962) számításai tükrében megállapítható, hogy a beszivárgás igen intenzív. A sokévi csapadékösszegnek 37%-a szivárog a mélybe. A hegység D-i peremén fiatal és nagy mélységig ható mélyszerkezeti rendszer van, amely pályául szolgál mélységbeli vizek nagymennyiségű feltöréséhez. A hegység D-i előterében kis mélységre süllyedt mészkőrétegek vize jelentős természeti erőforrást jelent, amelynek egy része már hasznosított. IX. 1. 12. 1. Északi lejtővidék A térség, amely kb. 28 km

2 területű, meglehetősen egysíkú gazdasági tevékenységre lehetőséget adó természeti környezeti adottságokkal rendelkezik. Az alig 1 km széles térség két különböző részre osztható. A nagyobbik, Villánytól Turonyig terjedő kb. 23 km

2-nyi K-i részt a már előbb vázolt paraméterekkel rendelkező igen meredek lejtők jellemzik. A kedvezőtlen besugárzási és napfénytartam viszonyok miatt kétségtelenül csak az erdőgazdaság számára nyújtják az optimális feltételeket. A Turonytól Ny-ra fekvő kb. 5 km

2-nyi területen, ahol a hegység rögökre bomolva lealacsonyodik, az E-i lejtő enyhébb és így a mezőgazdálkodás több ágazata számára nyújt kedvezőbb természeti adottságokat. Az ezen a szakaszon kialakult vetésszerkezet lényegében optimálisan használja ki a természeti adottságokat. A nagyobb K-i területen azonban lényeges területhasznosítási módosulások javasolhatók. A Pogányivölgyben települő községek (Villánykövesd, Palkonya, Vókány) területéhez tartozó É-i lejtőkön tradicionálisan jelentős szőlőkultúra alakult ki. Ezek a természeti adottságok a már említett kedvezőtlen napfénytartam és besugárzási viszonyokkal, valamint a hideg talajokkal egyáltalán nem kedveznek ennek a kultúrának. Perspektivikus megszüntetésük mindenképpen javasolható. Helyükre legmegfelelőbbnek a rétlegelő kultúra meghonosítása látszik. Ugyanennek a területegységnek korábban jelentős természeti erőforrását képviselte a kőbányászat. Ma azonban az építkezés anyag-struktúrájának átalakulásával ennek szerepe teljesen alárendeltté vált. /X. 1. 12. 2. Déli lejtővidék Geológiai felépítése lényegesen különbözik az északitól, és többek között ezért színesebb mezőgazdálkodási lehetőségeket biztosít. A lejtő általában két magassági zónára tagolható. Ott, ahol a pleisztocén folyamán magasabbra kiemelt mezozoós rögök vannak, a lejtő felső szakasza eléri, illetve meghaladja a 25%-os lejtőt. Ezek a felszínek az