Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

V. TALAJFÖLDRAJZ

V. 3. 5. Réti talajok Az előzőekben ismertetett talajoknál a talaj képződést a talajon átszivárgó vizek leszálló áramlása, a könnyen oldható anyagok kimosódása jellemezte. Vannak azonban olyan talajképző folyamatok is, amelyekben a mállásterméknek a leszálló áramlatok révén történő elszállításával szemben, időnként vagy állandóan, az altalajvizek ellenirányú munkája is érvényesül. Ez a szudatív vízháztartás feltételei között alakulhat ki. A szudatív vízháztartás kialakulásának feltételei nem éghajlathoz kötöttek. Ezért a talajok kialakulása a zónákon belül elsősorban helyi tényezőkhöz kapcsolódik. E mellett a hidroform talaj-sorozat kialakulásában szerepet kapnak olyan tényezők is, mint a párolgás mértéke, az altalajvizek minőségének jellege, pangó vagy áramló volta stb. A hidroform sorozat talajai közül területünkön a réti és öntés talajok fordulnak elő tömegesen, a szikesek hiányoznak. Az öt tagú sorozatnak 4 tagja átmeneti képződmény. A szoloncsákos és szolonyeces réti talaj a szikesek, az öntésréti talaj a fiatalabb alluvimok talajai, míg a lápos réti talaj a láptalajok felé biztosít megfelelő átmenetet. (Ennek a főtípusnak legjellemzőbb és egyben önálló talajtípusa a réti talaj.) Az időszakosan megjelenő felszíni pangóvizek és a megemelkedő talajvizek hatása alatt képződött talaj. Mivel az esztendő jelentős részében a talaj pórusterét víz önti ki, így képződési körülményeire jellemző a levegőtlenség. A levegőtlenség következménye, hogy a képződött és elhalt szervesanyag lassan bomlik. így a szervesanyag-képződés üteme nagyobb mint a lebontás üteme. Másrészt jellemző, hogy a talajvíz nem áll annyira magasan, hogy a kilúgozás ne tudjon érvényre jutni. Ennek megfelelően, ,,A" szintjük szürkésfekete, 3—6% szervesanyag tartalommal rendelkezik. E mellett agyagosodott prizmás szerkezetű. A ,,B" szint tömődöttebb, szerkezete durvább, diós, prizmás. Színe fokozatos átmenetet mutat az alapkőzet felé. Gyakran jól kifejlett vasborsók találhatók. CaC0

3-ot az esetek többségében nem tartalmaz. A ,,C" szint sárga meszes alapkőzet, mész konkréciókkal, vas mangán foltokkal, gyakran glejes. Az alsóbb talajszintekben a kicserélhető magnézium gyakran feldúsul és a sóérték is megnőhet (46. ábra). A könnyen oldható sók felhalmozódása általában a rossz drén viszonyok következménye. Ennek megfelelően területünkön gyengén szoloncsákos, magnéziás réti talajok gyakran előfordulnak. A kifejezett szoloncsákos és szolonyeces réti talaj azonban ritka. A réti talajok szelvénye gyakran agyagosodott, sok duzzadó képes agyagot tartalmaz, amely kiszáradva zsugorodik. így szárazság idején nagy repedések keletkeznek. A szelvények telítettségi viszonyai szorosan a CaC0

3 változásaihoz kötöttek. így a mészhiányos szelvények telítetlenek, savanyúak, míg a meszesek telítettek. A réti talajok változásait a humuszos réteg vastagsága és a humusz mennyisége, karbonáttartalom eloszlása, mechanikai összetétel és sófelhalmozódás szerint különítjük el egymástól. Az öntésréti talajokban a talajképződés dinamikája réti jellegű. Máté ebbe a típusba azokat a gyengén kialakult réti talajokat sorolja, amelyek átmenetet képeznek a réti és öntés talajok között. Ennek megfelelően jelentős különbséget mutatnak a humusz-