Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

V. TALAJFÖLDRAJZ

A báziscsere diagrammjából az is kitűnik, hogy az egy vegyértékű kationok a „B" szintben halmozódnak fel, így az ,,A" szint káliumban szegényebb. Ennek a körülménynek a figyelembe vétele trágyázási ajánlások kidolgozásánál lényeges. Ebből a szempontból ugyancsak fontos a vékony humuszfelhalmozódási szint és az 1—2%-nyi szervesanyagtartalom számbavétele. A barnaföld (Raman-féle barna erdőtalaj) lösszel borított, délies kitettségű dombvidékeink talaja, amely a mészkedvelő tölgyesek nyíltabb növényállománya alatt képződött. Jellemző a jól kifejlődött, poliéderesen morzsás szerkezetű, mullszerű humuszagyagot tartalmazó humuszfelhalmozódási szint (A). Kialakulása az erdő gyepszintjével, továbbá a talaj-felszínre kerülő szervesanyagnak giliszták által történő talajba munkálásával kapcsolatos. A humusztartalom 2—3%. A ,,B" szint vörösbarna, agyagosodott. Szerkezete apró diós. CaC0

3-ot csak visszameszeződés révén tartalmaz. Kémhatása gyengén savanyú. Az egész szelvény egyenletes agyagosodottsága egyik jellemző sajátossága a típusnak. A ,,C" szint karbonátos, üledékes kőzet. A homokon kialakult szelvények általában megnyúltak, a talajképző folyamatok vastagabb kőzetrétegre fejtenek ki hatást (42. ábra). Az elmondottakat a szelvények vizsgálati adatain illusztráljuk. A hy értékek a szelvény közelítőleg egyenletes agyagosodottságát mutatják. A humuszfelhalmozódási szint vastagabb mint az agyagbemosódásos barna erdőtalajoknál. A telítettségi hiány (T-S) itt is a ,,B" szintben nagyobb mint az ,,A" szintben. Más viszont a kalciumnak és a magnéziumnak az S érték %-ában kifejezett aránya. A kalcium az S érték 70%-a, ami kedvező fizikai és kémiai tulajdonságokat ad a talajnak. A gravitációs pórusterük általában 10—15%, a kapilláris + adszorpciós pórustér 35 térfogatszázalék körüli érték. Ez a pórustér 350 mm/m

3 csapadék tárolását teszi lehetővé a talajban. Ebből 250—280 mm/m

3 a növények által mobilizálható víz. A barnaföldek széles skálája található Délkelet-Dunántúl tájain. Különbségek a termőréteg vastagságában, az erodáltság fokában, a humuszosodás mértékében, az anyakőzet és kultúrállapot tekintetében vannak. A csernozjom barna erdőtalaj a mezőség és az erdőövezet határán, mint átmeneti képződmény alakul ki. Természetes növénytakarója a ligeterdő. Ennek fejlett gyepszintje a humuszfelhalmozódás révén a legmaradandóbb bélyeget nyomja rá a szelvényre. Humuszos szintje jó szerkezetű, morzsalékos mull. Az alapkőzet ásványi anyagának erőteljesebb mállása, az agyagképződés feltétele főként az alsóbb talajszintekben alakulhat ki. A kilúgozás következtében mind az ,,A" mind a ,,B" szint ritkán tartalmaz CaCO

;3-t, ezért a szelvényrészek semleges, vagy gyengén savanyú kémhatásúak. Az alapkőzet (C) erősen karbonátos lösz, vagy lösszerű üledékes kőzet. A csernozjom barna erdőtalajok dinamikájának ismertetésére a Villány—Siklósi A. G. püspökbólyi üzemegységéből választottunk ki egy talajszelvényt (43. ábra). Az előző két típushoz viszonyítva a legszembetűnőbb a humuszfelhalmozódási szint mélységében bekövetkezett változás. Ha figyelembe vesszük a humusz jelentőségét a talajok termékenységének kialakulásában, könnyű belátni, hogy az erdőtalajok között ennek a típusnak a termékenysége a legnagyobb. Ezt támogatja az a körülmény is, hogy az adszorpciós komplexumot 80—90%-ban a kalcium uralja. A kedvező talajszerkezeti tulajdonságok a kalciumhumátok cementáló képességének következményei, amelyek az ásványi anyagrészecskéket morzsákká ragasztják össze. 14 TERMÉSZETI FÖLDRAJZ 209