Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

IV. VÍZFÖLDRAJZ (Lovász György)

alatt metszi a völgyet a kereszttörés, akkor az egész völgytalp lépcsőzetes esésében nyilvánul meg a szerkezeti hatás. Ez a jelenség tapasztalható az abaligeti völgynél lényegesen kisebb vízgyűjtőjű Orfűi-vízfő térségéhez tartozó szelvényében. A nagyvízfolyások medereróziós folyamatainak tanulmányozására az irodalom pillanatnyilag hazai viszonylatban két módszert ismer. Az egyik a medernyilvántartás anyagára támaszkodik, és lényegében az általában 200 m-ként történt mederkeresztszelvényezés anyagát ábrázolja grafikusan, és von le következtetést a medrek mélyülésére vagy emelkedésére vonatkozóan. A másik módszer viszont a vízrajzi szolgálatban egy évszázada mért, cm-ben kifejezett évi kisvíz adataira támaszkodva, szintén grafikus ábrázolásban és statisztikai elemzéssel igyekszik meghatározni a meder mélyülését vagy emelkedését (Károlyi Z. 1960, Lovász Gy. 1972a, 1972b.). A két módszerrel igen gyakran ellentétes eredményekre lehet jutni. A mederkeresztszelvényezés kapcsán nyert megállapítások alapja megítélésünk szerint megbízhatatlanabb mint az évi KV adatokból nyerhető következtetések. Amint a leírások és adatok igazolják, a mederkeresztszelvényezés az elmúlt 100 év alatt mindössze háromszor fordult elő hazánk vízfolyásain. Ezenkívül ezek a munkálatok gyakran több évig tartottak. Ennek a módszernek a megbízhatóságát nemcsak a 100 év alatt mért három adat gyengíti, hanem az egyszeri mérések hosszú időbeli elhúzódása is. Ennek következtében lehetetlen kiszűrni az ugyanabban a szelvényben időről időre bekövetkező eróziós, illetve akkumulációs tevékenység hatását. Amint ugyanis a másik módszerrel készült grafikonos ábrázolásokból is látszik, a medermélyülés, amelyet ez a módszer indirekte az évi KV tendenciózus cm-értékváltozásokon keresztül regisztrál, nem állandó ugyanazon szelvényben. Az időben változó különböző vízhozamoktól szállított vagy éppen nem szállított hordalékmennyiség függvényében ugyanabban a szelvényben időnként elképzelhető akkumuláció is a 100 év távlatában kimutatható eróziós tevékenység dacára (34. ábra). Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy mederemelkedéssel jellemezhető szelvényben a KV érték a vízhozam és a hordalékszállítás bonyolult függvénye. Az évi KV indirekt módszerével a következő medereróziós folyamatok mutathatók ki a Duna és a Dráva területén: cm £00 200 1890 1910 1930 1950 34. ábra: Az évi KV változástendenciája Duna: Mohácsnál 1970