Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

mőrök és szőlő termesztésére. E lejtőkön az utolsó fagyos napok is elmúlnak március végén, április elején. A Geresdi-dombvidék kevésbé változékony, bár a dombvidék jellegéből adódóan mikroklímában ugyancsak gazdag. d) Mérsékelten nedves körzet, enyhe telű dombsági terület. Mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. Ide tartoznak a Mecsek peremterületei, a Mecsek—Villányi-hegység közötti dombvidék, a Völgység és a baranyai Hegyhát, valamint a Zselic nagy része (a központi legmagasabb területek kivételével). A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. e) A mérsékelten nedves körzet enyhe téllel. Hűvös hegyvidéki terület. Ide tartozik a Mecsek-hegység és a Zselic legmagasabb része. A magyarországi középhegységek közül a legenyhébb telű, mérsékleten meleg nyarú körzet. A hatalmas kiterjedésű délies lejtői bőségesen ellátottak sugárzási energiával, melynek eredményeként értékes szőlő és gyümölcs kultúrák telepedtek meg. A Mecsek-hegység kedvező klimaadottságai természetes növénytakarójában is felismerhetők. Itt a szubmediterrán, a kontinentális és balkáni fajok egyaránt keverednek. A délies kitettség különösen gazdag szubmediterrán növénytársulásokban (molyhos tölgyesek, karsztbokorerdők, virágos kőris). Magyarországon egyedül a Keleti-Mecsek D-i lejtőin díszlik a vad pünkösdirózsa (Poeonia officinalis). A Mecsek-hegység változatos mikroklímáját Horvát A. 0. és Papp L. (1962) kutatták részletesen.