Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

A megye területén átlagosan 20—25 havasnapra számíthatunk. Simor F. —Kéri M. (1974) megállapítása alapján a Misinán 30—35 a havasnapok száma. Az első havazás átlagos időpontja november 1—20 közé tehető, míg az utolsó havazásé március vége, április eleje. A hótakaró átlagos vastagsága 6—9 cm, az átlagos maximális hóvastagság pedig 15—30 cm. Hótakaróval a megye sík és dombos vidékein átlag 30—35 napon, a Mecsekhegység területén pedig 35—50 napon számolhatunk. III. 7. ÉGHAJLATI MEZOKÖRZETEK Baranya megye éghajlata igen változatos részint domborzati adottságai miatt, részint pedig azért, mert átmeneti terület az Alföld kontinentális hatások túlsúlyától meghatározott éghajlata és a Dunántúl éghajlata között, ahol már az atlanti hatások vannak túlsúlyban, ugyanakkor Baranya megye a szubmediterrán csapadékhatások tipikus érvényesülési területe is (Péczely Gy. 1960). Hazánk nagy éghajlati körzeteiben elhelyezve Baranya megye a Mohácsi-sziget kivételével a Bacsó-féle NI/6, körzetben helyezhető el. Ennek a területnek a jellemzője a Nyugat-Dunántúl dombos tájaival szemben, hogy a napsütésben és a kapott energiában már jobban ellátott terület. A hőmérséklet ingadozása kisebb mint az Alföldön, vagy a Kisalföldön. Dél-Baranya és a Pécsi-medence kivételével kevésbé forró a nyár, kevésbé zord a tél, mint az Alföldön. Országosan is legkisebb a hajlam a késő tavaszi és kora őszi fagyokra (az előbbi következményeként a dél-baranyai területek kedvezőek a primőr zöldség termesztésének céljára). Leghosszabb a tenyészidőszak ezen a területen. Aránylag nagy csapadék mellett kevésbé szeszélyes az időbeni eloszlás. A Földközi-tenger hatása Magyarországon ezen a területen érvényesül legerőteljesebben (Bacsó N. 1963). A Szász-féle agroklimatológiai körzetfelosztásban Baranya megye két részre oszlik: a Baranyai-dombvidék és az AlsóDráva menti síkságra (Szósz G. 1968). A megye éghajlati képének árnyalt vonásait jól adja vissza a Kakas-féle éghajlati körzet-felosztás, melyet a 30. ábrán mutatunk be (Kakas J. 1960). Ennek alapján Baranya megyében 5 mezokörzetet különíthetünk el. a) A tenyészidőszakban elégtelen nedvességű körzet, mérsékelten száraz terület, a nyár mérsékelten forró. Meleg terület, ahol a szárazföldi hatások még erősen érvényesülnek. Ide tartozik a Mohácsi-síkság, a Duna-mellék, a Dráva-melléknek Harkány—Drávaszabolcstól K-re eső területe, valamint a Pécsi-medence. Ez az éghajlati körzet Baranya megye legmelegebb területe, hazánk igen meleg dél-alföldi területével mutat rokon vonásokat. Az évi középhőmérséklet 10,5 C° és 11 C°-os izotermavonalak határolják közre. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóan alkalmas. A Pécsi-medence klímáját a közepes nagyságú ipari város sajátos klímája határozza meg. A különösen magas hőmérsékleti értékek kialakításában szerepet játszanak a Mecsek-hegység déli lejtői és az ipari város. b) Mérsékelten nedves körzet enyhe téllel. Ugyancsak meleg terület, ahol a szárazföldi hatások még érvényesülnek. Ide tartozik a Szentlőrinc—Szigetvár—Barcs