Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

ban, addig a nagycsapadékú napok főmaximuma (legalább 10 mm vagy annál nagyobb csapadék esetében) a megye egész területén júniusban van, (az átmenet a 3,0—5,0 mm csapadékú napok tartományába esik, ahol a kettős maximum értéke közelítően azonos). Az 50,0 mm-nél nagyobb csapadékú napokkal májustól októberig számolhatunk, számuk júliusban a legmagasabb, azonban októberben — amikor a csapadékos napok száma még alacsony — egy második maximum is kialakul, de ez sokkal bizonytalanabb, mint a júliusi. Az 50 mm-nél nagyobb csapadékhozamú napok azonban rendszertelenül jelentkeznek és többször még a jellemző hónapokban is évekig hiányoznak. Az összes csapadékos napok számának főminimuma augusztustól októberig alakul ki, és a másodminimum márciusban, addig a 10,0 mm-nél nagyobb csapadékú napok előfordulási valószínűsége márciusban a legkisebb, ősszel csak a másod-minimum áll be. Ez azt jelenti, hogy az összes csapadékos napok száma évi átlagban 105—140 között változik. A Mohácsi-síkságon és a Dráva-melléken 110—120 nap. A terület csapadékviszonyainak elemzésénél a Nyugati-Mecsek területére megvizsgáltuk, hogy a 20,0 mm-nél nagyobb csapadékú napok milyen eloszlást mutatnak az egyes makroszinoptikus helyzetekben (XXVII. táblázat). A táblázat relatív összehasonlítási alapot ad. 100%-nak minden hónapban az összes esetek számát vettük, így az összehasonlítás csupán egy-egy hónapon belül lehetséges. Az összes esetek előfordulására a valószínűségi görbéinek segítségével következtethetünk, ahonnan kitűnik, hogy a 20,0 mm-nél nagyobb csapadékú napok figyelembe veendő számmal, szeptember kivételével, májustól novemberig fordulnak elő. A táblázatból kitűnik, hogy a 20,0 mm-nél nagyobb csapadékú napok jelentős része CMw helyzetben hull. Január, február és április kivételével ugyancsak jellemzők a nagycsapadékú napok az mCw helyzetre. Legszélesebb a megoszlás júniusban, amikor az AF és A helyzetek kivételével, és júliusban, amikor az As helyzetek kivételével minden helyzetben előfordulhat nagy csapadékú nap. A csapadékos hónapok közül még érdekes a november, amikor a 20,0 mm-en felüli értékek legnagyobb számmal az mCw és An helyzetekben következnek be, majd CMw és zC helyzetekben. Egyáltalán nem fordul elő 20,0 mm-nél nagyobb csapadék mCc, CMc, AB, AF, Aw és A helyzetekben, és nagyon ritkán As, Ae és C helyzetekben. A tenyészidőszakok csapadékviszonyainak ismerete a mezőgazdaság számára különösen fontos jelentőséggel bír. A tavaszi kalászosok tenyészidőszakának (március—június) csapadékeloszlását a 27. ábrán mutatjuk be Hajósy F. (1960) nyomán. A Mohácsisíkságon, a Duna-mentén, a Mecsek—Villányi-hegység közötti dombvidéken és a Pécsi-medencében 225—250 mm között változik. A Villányi-hegységben, az Ormánságban és a Mecsek-hegységet körülölelő dombsági területen 250—275 mm a tavaszi kalászosok tenyészidőszakának csapadékösszege, a Mecsek-hegység magasabb térségein pedig 275—300 mm. Összegezve megállapíthatjuk, hogy Baranya megye egész területe ebben az időszakban az ország legkedvezőbb csapadékeloszlású DélnyugatDunántúlhoz tartozik, amelyet a 225 mm-es izohiéta határol körül. A főtenyészidőszak, tehát a nyári félév, vagy kapás növények tenyészidőszakának csapadékeloszlását a 28. ábrán mutatjuk be, ugyancsak Hajósy F. (1960) után. Ebben az időszakban is a Mecsek-hegység, a Zselic és a megye DNy-i területe (Dráva-mellék) tűnik ki csapadékosabb voltával. A csapadékmennyiségek szekuláris ingadozását az évi összegek alapján elemeztük. A 10 éves átkaroló középértékek alapján megvizsgáltuk, hogy az elmúlt 70 év alatt