Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
III. ÉGHAJLAT
Ősszel ismét kiegyenlítettebb viszonyokat mutat a hőmérséklet területi eloszlása Baranya megyében. A havi középhőmérsékletek alapján megmutatkozó területi eltérések csupán 1,7—2,3 C°-ot tesznek ki (X/. táblázat). Szeptemberben a Mecsek hegyvidéki területének és a sajátos városklímát tükröző Pécs térségének kivételével 16,0—16,9°C között alakul a középérték. Az őszi időszak hőmérsékletének területi eloszlását az októberi középértékek alapján vizsgáljuk meg részletesen. Baranya megye legmelegebb területe a 11,0 C° feletti átlaghőmérsékletű Dráva-mellék Dk-i része, a Mohácsi-síkság, a Duna-völgy D-i része és Pécs térsége. A Pécsi-síkságot és a Mecsek—Villányi-hg. közötti dombvidéket 10,5—11,0 C°-os izotermák határolják, míg a Mecsek közvetlen térségét, illetve a baranyai Hegyhátat 10,0—10,5 C°-os izotermavonalak zárják közre. A magasabb fekvésű Zselic és a Mecsek-hegység októberi középhőmérséklete pedig már 10,0 C° alá csökken. Novemberben a fokozódó lehűlés mellett a megye területének hőmérsékletkülönbségei tovább csökkennek (1,7 C°). A Mecsektől D-re eső tájak középhőmérséklete még 5,0 C°felett van, a Mecsek-hegység és a tőle E-ra elterülő dombvidéken pedig 4,9 C° alá csökken a középérték. Decemberben a középhőmérséklet a hegyvidéki (Pécs Misinatető 0,3 C°) és városi (Pécs Egyetem 1,6 C°) térségeket leszámítva 0,5—1,0 C° között változik, tehát igen kis területi különbségeket mutat. Ennek az a magyarázata, hogy decemberben az óceáni és mediterrán térségből eredő légtömegek a makroszinoptikus helyzeteknek több mint 50 %-ában uralkodóak (Péczely Gy. 1961), így hőmérséklet alakulásában hazánk egész területén pozitív anomáliát érvényesítenek. Baranya megye területén az enyhítő hatásterőteljesebben érvényesíti az V.b. (mediterrán) ciklon előoldali meleg front áramlási rendszere (ennek kedvező hatása zz ország D-i területein általában érvényesül), amelynek következtében a decemberi középhőmérsékletben az orográfiai hatások még kevésbé érvényesülnek. III.5.2. A léghőmérséklet évi járása A léghőmérséklet területi különbségeinél sokkal jelentősebb időbeli változásokat mutat, amelyeknek ismerete, különösen a gyakorisági eloszlás révén, számos gyakorlati alkalmazási lehetőséget kínál (mezőgazdasági tervek elkészítése, fűtés stb.). A napi középhőmérsékletek gyakoriságát egy dél-baranyai (X//. táblázat: Siklós) állomás észlelési anyagán mutatjuk be. A táblázat tartalmazza az 1%, 10%, 25%, 50%, 75%, 90%,, 95% és 99%-os valószínűséggel várható napi középhőmérséklet értékeit. A szöveges értékelésben azonban csupán az egyes évszakokra jellemző négy hónap néhány sajátos jellemvonását emeljük ki. Szembetűnő, hogy a melegebb Siklós (X//. táblázat) esetében a napi középhőmérsékleti értékek télen szélsőségesebbek, tehát jobban szórtak mint pl. a Mecsek-hegységben, de a nyári hónapokban fordított a helyzet. A januári napi közepek szélső értékei közti különbség Siklóson 35,9 C°, a Misinatetőn 30,9 C°, februárban pedig 33,9 C°, illetve 30,9 C°. Ennek az a magyarázata, hogy télen a hegyvidéki területen kevésbé jellemzőek a szélsőségesen nagy lehűlések (—20 C° alatti napi középhőmérséklet a Misinatetőn hosszabb megfigyelési időszak alatt sem