Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

N NE E SE S SW W NW Ca 8/g. Lengyel, 1947-1966 FÄO B° 18 9 7 7 5 7 15 13 21 18 9 6 10 5 5 14 12 21 20 8 3 3 4 6 11 14 29 15 4 10 12 6 8 9 9 23 18 9 6 8 5 6 12 12 24 F>4 B° 26 7 7 8 4 8 19 21 27 10 5 14 3 7 12 21 34 12 2 4 1 5 14 28 23 13 7 18 7 6 1 2 13 27 10 6 11 4 7 14 21 Fsr7 B° 28 0 3 6 0 3 6 55 17 9 0 17 0 6 6 45 44 22 0 0 0 0 22 11 33 8 3 17 0 0 8 25 25 7 2 12 0 4 7 44 A maximális széllökések a fenti időszak alatt havonkénti részletezéssel a következők voltak: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIM. IX. X. XI. XII. Évi max. 26,2 28,9 22,5 30,0 24,5 23,1 25,6 26,0 34,0 26,5 23,0 21,5 34,0 m/sec. N NNW NNW SW N NNW N N WSW N NNW N WSW Mivel a viharos erejű szelek az eseteknek több mint 80%-ában É-i és ÉÉNy-i irányú, feltűnő a legnagyobb sebességek DNy-ias jellege. Ennek az a magyarázata, hogy a viharos szelekkel járó frontátvonulások prefrontális szakaszában lépnek fel a rövid ideig tartó lökések DNy-ias szelek, amelyeket kisebb sebességű, de még mindig viharos erejű tartós ÉNy-ias szelek követnek. Ezzel szemben a ciklonális áramlástól független K-i, DK-i irányú lamináris áramlások, amelyeknek gyakorisága a Mecsek vidékén elég tekintélyes, alkalmasak arra, hogy a légszennyeződést a város felé szállítsák és inverziós helyzetekben magas koncentrációt, hellyel-közzel smogot hozzanak létre. Pécs ipari üzemei, különösen azok, amelyek erősen szennyezik a levegőt, — amint fentebb láttuk — ezzel a gyakori K-i, DK-i áramlással pernyét, kormot szállítanak a város fölé. A hőerőmű füstzászlójának irányára vonatkozó több mint egy éves megfigyelések minden évszakra nézve igazolták ezt a megállapítást (Cserta P. üzemi főmérnök szóbeli közlése alapján). Felső szélsebesség határának a Mecsek vidékére is az országosan érvényes 45 m/secot vehetjük. Az eddigi legnagyobb szélsebességet 40,5 m/sec. értékkel a pogányi repülőtéren észlelték 1958. február 26-án. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen erős szélviharok alkalmával a legerősebb pusztítás színhelye a Pécs—szigetvári országútnak a remeteréti szélkapu és az ürögi-völgy irányába eső szakaszai. Emlékezetes az 1936. február 5-i pusztító vihar is, amely nemcsak Pécs és környékén, hanem az egész Dunántúlon óriási károkat okozott (Gőbel E. 1934, Simor F. 1938.).