Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)

III. ÉGHAJLAT

III. 4. LÉGÁRAMLÁS Az éghajlati elemek sorrendjében a légáramlást a napsugárzás után az első hely illeti meg. Mint már említettük, az éghajlat alapvonását a napsugárzás szabja meg, de a légáramlásoknak is igen fontos időjárás- és éghajlatalakító szerepe van, mert közvetítésükkel a szomszédos és távolabbi légterek is hatást tudnak kifejteni hazánk időjárására, illetőleg éghajlatára. Rajtuk keresztül tudjuk megállapítani, hogy honnan és milyen tulajdonságú légtömegek érkeznek hozzánk. A Mecsek vidék légáramlása az Alpok és Kárpátok alkotta medence általános légáramlási viszonyai szerint alakul. A különböző magasságokban évek során végzett léggömbös szélmérések adatai jól kapcsolódnak a talajmenti észlelések eredményeihez. Meg kell azonban különböztet­nünk az európai légáramlási és légnyomási helyzetből folyó erősebb gradiens szele­ket és a csak csendes időjárási helyzetekben érvényesülő gyengébb helyi jellegű szeleket. Minthogy az alsó légáramlásra a helyszín domborzata igen erős módosító hatást gyakorol, az általános viszonyokról elsősorban a magassági szelek (léggömbös és helyi észlelések) áttekintésével szerezhetünk tudomást. A léggömbös szélmérések adataiból az tűnik ki (Béli B. 1954), hogy vidékünkön az uralkodó szél 1500 m magasságig északias (17. ábra), mellette azonban nagy arány­számmal szerepelnek a nyugatias szelek is. Még magasabban, 10 000 m-ig a WS W-N szektor irányából kapjuk a leggyakoribb szelet. Az a jelenség, hogy ebben a magasság­ban a keleties szelek háttérbe szorulnak, arra mutat, hogy az atlanti és mediterrán áramlatok mellett a kontinentális áramlás erősen megritkul. Az 534 m magasságban teljesen szabadon fekvő és a környezetből kiemelkedő Misinatető széladatai reprezentálják leginkább — a V///. táblázat a) része szerint — a Mecseknek és környékének általános szélirányait. Bizonyítja ezt az, hogy a Misina­tető szélirány-gyakoriságai jól egyeznek a Pécs légterében végzett léggömbös szél­mérések eredményeivel. Az év minden szakában és a gyengébb szelek kivételével minden szélerősségi csoportban az É-i, ÉNy-i szelek a leggya­koribbak. De elég jelentős gyakorisággal mutatkoznak már ezekben a csoportokban is a délies irányok, amelyek különösen a gyenge szelek csoportjában erősen elő­térbe lépnek, jelezve azt, hogy a Misina­tető szélviszonyainak a kialakításában is jelentős szerepet játszanak azok a hatások, amelyek — mint látni fogjuk — a Mecsek környezetében, főleg Pécs térségében dön­tő módon alakítják a szélviszonyokat. A helyi hatások legjelentősebbike a Mecsek Szélirány gyYkodság Pécs felett " és környezete között szükségszerűen ki­(Béli B. után) alakuló hegy-völgyi szél. Ennek jelenlétére

Next

/
Thumbnails
Contents