Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
III. ÉGHAJLAT
A napsütéstartam havi, évi, nyári és téli félévi összegeinek párhuzamos közepei és ezek különbségei, óra 1959. XII—1963. IV. és 1965. VI—1967. XII. A = Pogán> (Pécs-Repülőtér 201 m) B = Mecsek (Misinatető 534 m) D = A—B B t % =Misinatető 100% A, = Pogány a Misinatető %-ában A.,% = Pogány hiánya (—) és többlete (+) a Misinatetőhöz képest %-ban IX X XI XII Ev Téli Nyári félév X— III IV—IX 224 135 65 55 2160 630 1530 224 187 78 67 2181 671 1510 0 —2 —13 —12 —21 —41 4-20 100 100 100 100 100 100 100 100 98,9 83 82 99 94 101,3 0 —1,1 —17 —18 —1,0 —6 4-1,3 amely nyilvánvalóan elöntő szerepet játszik a légszennyezés alakulásában, amelyhez a napsütéstartam is egyértelműen kapcsolódik. Ilyen, a különböző szintekben különböző napsütéstartamokat előidéző oknak kell lennie az inverziónak, amely annak felső határáig akadályozza a kicserélődést, az inverziós rétegben a légszennyező anyagok felhalmozódnak, ennek következtében olyan hónapokban, amelyekben az inverziók tartós fennállása, illetve nagy gyakorisága következtében a város és a Misinatető között a hőcsökkenés kicsiny, a napsütéstartamnak a Misinatetőn hosszabbnak kell lennie mint a városban. Elvégezve hat év összes, tehát 18 téli hónapjára (1959. XII.—1965. II.) ezt a vizsgálatot, feltételezésünk igazolást nyert. Erős vertikális hőcsökkenés esetén az intenzív átkeverődés (turbulencia) következtében a napsütéstartamban alig van különbség a két hely között (pl. 1965. febr. AT= —3,2 C°, Ao = 2 óra). Ha viszont a hőcsökkenés kicsiny, akkor a gyakori erős légszennyezettség következtében jelentős napsütéstartam-többlet mutatkozik a Misinatető javára (pl. 1964. jan. AT = —0,1° C, Ao = 39 óra). Nem vitatható, hogy a vizsgálat eredménye meggyőzőbb lenne, ha a ténylegesen fennálló egyes inverziók és a napsütés egyidejű adataira épülne, azonban a két elem a nap folyamán általában csak érintkezik egymással, de nem esik egybe (az inverziók leggyakrabban este 21 óra körül kezdődnek, reggel 8—9 óra között szűnnek meg (Szentiványi M. 1966), napsütésre pedig természetesen csak a nappali órákban számíthatunk, így — ez látszólag ellentmondás — a két tényező kapcsolata a havi átlagokban, illetve összegekben még jobban kifejezésre jut (16. ábra). Pécsről 1926-tól 1971 végéig 46 évet felölelő napsütéstartam anyaggal rendelkezünk. A ///. táblázati, és4. sorában a napsütéses órák havi és évi összegeinek ez idő alatti legmagasabb és legalacsonyabb értékei, az 5. sorban pedig az e szélső értékekből adódó ingadozási értékeket találjuk. A legnaposabb évben (1946) 2372 órán át sütött a Nap, ami a lehetségesnek 58%-a. A napsütésben legszegényebb évben (1941) a napsütéses órák száma 1831 volt, ami a lehetségesnek 41%-a. Ez az érték azonban általában magasabb mint az ország többi részén kapott értékek. Adataink tehát azt mutatják, hogy a napsütés még ezen a kiegyenlített éghajlatú vidéken is igen sze-