Lovász György (szerk.): Baranya megye természeti földrajza - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1977)
III. ÉGHAJLAT
a Misinatető javára. Ekkor a város a misinainak 88, illetőleg 92%-át kapja. Évi összegben a Misinatető 81 órával több (D sor), a város ennyivel kevesebb napsütést élvez, ami a misinainak 96%-a. A téli félévben a Misinatető többlete 69 óra, a város ez idő alatt a misinainak 89%-át kapja, tehát a város hiánya a Misinához képest 11%. A nyári félévben (ápr.—szept.) a két hely napsütése között lényeges különbség nincsen, bár a város ekkor is valamivel kevesebb napsütést kap, mint a Misinatető. A két megfigyelőhely közötti eltérés ez idő alatt azonban nem haladja meg az 1%-ot sem a táblázat B 2 sorának tanúsága szerint, mely a város napsütéshiányát tünteti fel %ban a Misinatetőhöz képest A városi szennyeződéstől már kissé távolabb fekvő Pogány (Pécs-Repülőtér) napsütéstartam összegeinek párhuzamos közepeit összevetve a Misinatetőével (V. táblázat), a napsütéstartam különbségek évi menetének lényegében az előbbiéhez hasonló tendenciáját tapasztaljuk, azonban itt Pogányban a téli hónapok napsütéstartam hiánya a Misinatetőhöz viszonyítva nem olyan mértékű, mint azt a város és a Misinatető viszonylatában tapasztaltuk. A nyári hónapok meg kis mértékben még naposabbnak is bizonyulnak, mint a Misinatetőn, aminek oka feltehetően a Mecsek fölötti nyári konvektív felhőzet erőteljesebb kifejlődésében keresendő. A hegyvidék jellemző sajátossága téli viszonylagos napfénybősége a síksághoz képest. Ez a felhőzet téli kisebb magasságának és az alacsony réteges felhőzetnek, továbbá a ködnek a síkságot takaró, a hegyet azonban szabadon hagyó elhelyezkedésének következménye. Összefügg ez a jelenség a téli félévben gyakran tapasztalható hőmérsékleti inverziókkal is. A magaslat felett — így esetünkben a középhegységi Mecsekben is vékonyabb és tisztább levegőréteg foglal helyet mint a 3—400 m-rel mélyebb szintben fekvő Pécs városban, ahová a napsugárzás különböző gázalakú, folyékony és szilárd anyagoktól (por, vízpára, fűtési és ipari szennyeződések) szennyezettebb levegőrétegen jut át. A város szennyezett levegője tetemes napsugárzást nyel el, s különösen a rövidebb hullámú tartomány (ibolya és ibolyántúli) sugarainak az elnyelődése nagymértékű. A városban a szennyeződés hatására a globális sugárzás gyengül, a lebegő részecskék elősegítik a ködképződést (füstködök), s végső fokon a napfénytartam is csökken. Téli sekély inverzióknál gyakran előfordul, A napsütéstartam havi, évi, nyári és téli félévi összegeinek párhuzamos közepei és ezek különbségei, óra 1959. XII.—1965. IV. A= Mecsek (Misinatető 534 m) B= Pécs város (Dohánygyár 130 m) D=A—B A x %= Misinatető 100% Bj%=város a Misinatető %-ában B 2 %=a város hiánya a Misinatetőhöz képest IX X IX XII Év Téli X— III Nyári félév IV—IX 217 157 72 64 2118 619 1499 216 148 63 45 2037 550 1487 1 9 9 19 81 69 12 100 100 100 100 100 100 100 99,5 94 88 70 96 89 99 —0,5 —0,6 —12 —30 —4 —11 —1
