Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

vastag, míg a medencékben 5—20 m-re is elvékonyodik. Növénymaradványok is előkerültek az összletből (PÁLFALVY I. 1964): Taxodioxilon taxodii gothan, Glyptostroboxylon tenerum (Kraus) Conventz, Myrica lignitum (Ung.), Typha latissima A. Br. A mikroflóra anyag (NAGY L-né, 1969) szubtrópusi erdőre utaió spóra—pcllenanyagot tartalmaz. Jellegzetes mikrofaunájából néhány fontosabb alak a következő: (KORECZNÉ LAKY I. és KERNERNÉ SÜMEGI K. in HÁMOR G. 1970): Spiroplectammina carinata d'Orb., Textularia agglutinons d'Orb., Quinqueloculina haueriana d'Orb., Triloculina consobrina d'Orb., Nonion boueanum d'Orb., Nonion commune d'Orb., N. punctata d'Orb., Elphidium crispum Lam., E. macellum F.—M. Heterostegina costata politatesta Papp et Küpp., Heterostegina costata d'Orb., H. granulatesta Papp et Küpp., Bulimina elongata d'Orb., Bolivina dilatata d'Orb., Rotalia beccarii L., Eponides haidingerii d'Orb., Asterigerina planorbis d'Orb., Amphistegina hauerina d'Orb., A. radiataF. — M., Globigerina bulloides d'Orb., Orbulina sutiralis Bronn., O. universa d'Orb., (az orbulinák ebben az összletben már nem olyan elterjedtek). Cibicides lobatulus W.—J. A lajtamészkő-összlet makro faunájának néhány fontosabb alakja (BÖCKH J., STRAUSZ L., CSEPREGHYNÉ MEZNERICS L, SZÖRÉNYI E., VÉG H S., KÓKAY J., FÖLDI M. in HÁMOR G. 1970): Arca dilluvii (Lam), Glycimeris pilosa deshayesi May., Flabellipecten leythajanus Bartsch., Pecten latissimusBr.,Ostrea digitalina Dub., Phacoides (Linga) columbella Lam., Cardium turonicum May., Venus basteroti Desh., Aloidis carinata Duj., Turritella turris Bast., T. archimedis Br., NaticamiUepunctataLam.,Ancillaglandiformis L., Conus ventricosus Bron., Echinolampas laurillardi Agassiz, Fibularia pseudopusilla Cotteau, Hypsodypus egregyensis Szörényi Barnaszéntelepes összlet A. torton emelet nyugtalan periódusa a neogén időszaknak. Az új stájer fázisok Délkelet-Dunántúl kratogénné vált területén már csak szinorogén jellegű mozgásokban jelentkeznek, de így is nagymértékben hozzájárulnak az amúgy is elütő partközeli, sekélytengeri kifejlődések változatosságának növeléséhez. A szinorogén mozgások a mecseki torton képződmények kialakulásánál az oszcillációk okozta tengeri, félig-sósvízi, édesvízi, esetleg teljes szárazföldi életkörülmények gyors változásában jelentkeztek. A felső-torton „alsó-lajtamészkő" összlet tipikus tengeri üledéksorát Mecsek-szerte regressziós képződmények váltják fel. A visszahúzódó tenger öbleiben kisebb-nagyobb medencékben jönnek létre a barnaszéntelepes üledéksorok, amelyek komoly szénbányászat tárgyát is képezték. Az összlet produktív vastagságot (1 m) is meghaladó telepekkel Hidas környékén és elvétve a Mecsek D-i előterében, Pusztakisfalu—Pécsszabolcs vonalában mutatható ki. Ma már beszüntették az 1950—1964 közti időszakban termelő hidasi bányaüzemet. Az alsó határt a barnaszén-képződmények megjelenése és az „alsó lajtamészkő" összlet tengeri makro- és mikrofaunájának fokozatos elmaradása jelzi. A barnaszénösszlet fedőjét újabb ingresszió hatására (oszcilláció) előrenyomuló tengeri turritellás —corbulás agyagmárgaösszlet helyenkint diszkordansan települő rétegsora képezi. Az összlet klasszikusan szép kifejlődését a hidasi bányászat és ku-