Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Torton emelet A torton emeletet, ellentétben VADÁSZ E. (1935) és HÁMOR G. (1970) felfogásával, akik a lajtamészkő fáciesű és transzgresszív településű képződménynél diasztrofikus szemlélet alapján vonták meg a határt, mi amellett, hogy a tektonikai folyamatoknak döntő fontosságot tulajdonítunk, ebben az esetben is a tenger-előrenyomulással összefüggő foraminifera fauna alapján igyekszünk ezt a kérdést megoldani és ott vesszük a torton képződmények határát, ahol a jellegzetes nyílt tengeri „globigerinás—orbulinás" Foraminifera társaság jelentkezik és jelzi a világszerte alsótortonnak elfogadott orbulina Foraminifera szint megjelenését (BERGGREN W. A. 1971). KORECZNÉ LAKY I. (1964a, 1968, 1969) beható foraminifera vizsgálataival megállapította, hogy a jellegzetes torton globigerinás —orbulinás és felette a lagenidaes Formaninifera fauna az ún. „slir" rétegekben és annak heteropikus kifejlődésében, a „budafoki homokkő" összletben, mely utóbbi mindenhol a partvonal menti hullámverés övét kíséri és a medencék felé fokozatosan, egymásba fogazott formában megy át a nyílt tengeri ,,slir" kifejlődésű alsó-tortonba, mutatható ki. HÁMOR G. által alsó-tortonnak vett „lajtamészkő-összlet" már a felső-torton parti kifejlődésére jellemző, amphisteginás—heterosteginás Foraminifera szintet képviseli. Egyébként, ha összehasonlítjuk a Stájer-medence Alsó-Ausztria és Dráva — Száva depresszió miocén beosztásaival, mindegyikben a lagenidás „slir" vagy ennek megfelelő mészköves kifejlődés képezi az alsó-tortont. Éppen azért, mert a torton időszak igen nyugtalan periódus volt, és az általános tenger-előrenyomulást (transzgressziót) helyi oszcillációk zavarták, amelyek a parti és medence-fáciesek hirtelen kiékelődésében és egymásba fogazott kifejlődésében jelentkeztek, nem szabad, legalább is ebben az esetben nem ajánlatos a jól megfogható és világszerte egyértelműen jelentkező, és az általános transzgresszióval együtt vándorló Foraminifera társaságok szintjelző szerepét, esetleg csak helyi jellegű és kronosztratigráfiai kérdésekben nem perdöntő diszkordanciák mögé helyezni. ALSÓ-TORTON ALEMELET Budafai homokkő összlet Az összlet az előrehaladó transzgresszió parti hullámverés-övében keletkezett és vagy összefogazva a halpikkelyes agyagmárga-összlettel, ill. összletre, vagy diszkordansan az alaphegységre, ill. mélyebb helvéti rétegekre települ. Az egykori partvonaltól (a Mecsek-hegység központi részétől) távolodva, a medence kifejlődésű területek felé finomodik a durva törmelékanyag és fogazott formában átmegy az előrehaladó transzgressziónak megfelelően a föléje települő „slir" kifejlődésű, ugyancsak alsó-torton korú összletbe. Változó szemnagyságú kavics-konglomerátum, homok, homokkő, agyagmárga, kőzetlisztes agyag, tarka aleurolit építi fel a változatos kifejlődésű képződményt. Mánfa —Komló környékén, ahol igen nagy elterjedésű és hidrogeológiai szempontból is igen fontos összlet, többnyire jól osztályozott, sárga homok, homokkő, agyagmárga, kőzetlisztes agyamárga és főleg kavics-kong-