Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Lima (Plagiostoma) obscura Sow., Pecten (Entolium) disciformis (Schübler), Ziet., Belemnopsis hastatus B/ain., B. calloviensis Opp., Phylloceras kudernatschi Hau., P. plicatum Neum., P. hatzegi Lóczy jr., P. euphyllum Neum., P. demidoffi Rouss., P. zignodianum d'Orb., Lytoceras adeloides Kud., Ludwigia angulicostata Lóczy jr. L. nodosu/catum Lah., Hecticoceras hecticum Lah., H. punctatum Stahl., H. metomphalum Bon., Oppelia (s. str. ) virgata Lóczy jr., O. (Bonare/lia) semseyi Lóczy jr., O. (Peticlerica) hungarica Lóczy jr., O. (Oxycerites) neumayri Gem., Ochetoceras bifrons Rol., Stepheocer as cor onoides (Quenst), Sphaeroceras microstomum (d'Orb), Macrocephalites macrocephalus (Sehl.), Cosmoceras Jason (Rein)., Reineckia anceps ( Rein.), R. hungarica Till. Parkinsonia calloviensis Lóczy jr., Perisphinctes colleti Lee., P. curvicosta Opp., P. leptus Gem., P. waageni Teiss., P. villányensis Till., P. bárány aensis Lóczy jr., P. funatus Neum., P. lytoceratoides Lóczy jr., Aspidoceras rollieri Lóczy jr., Terebratula off. insignis Haas., Rhynochonella rectecostata UM. A gazdag ammonitesz fauna alapján az ammoniteszes mészkó'padot a kallovi emeletbe sorolják. KASZAP A. (1961) a villányihoz hasonló ammonitesz faunát határozott meg a Csukma-hegy D-i oldalán levő Vörösbánya ammoniteszes mészkőpadjából, amelynek alapján azt az előzővel párhuzamosítva, ugyancsak a kallovi emeletbe sorolhatjuk. Maim Oxfordi—kimmeridgei emelet Az eddig ismert feltárásokban éles határra', de konkordánsan, ún. kimosási diszkordanciával — ami a mezozóos rétegsorok keletkezésénél a sebes tengeralatti áramlások hatására szokott létrejönni — települnek a szürke, helyenkint rózsaszínű és vörös vagy sárga, vastagpados, tömör mészkövek, amelyeket a maim alsó részéhez sorolunk. A 100—300 m vastag, egyöntetű rétegsor gyér, főleg Brachiopodúkból álló faunája nem könnyíti meg annak taglalását. Alsó padjaiban meghatározhatatlan ammoniteszek figyelhetők meg, ezenkívül néhány kőszivacs és telepes korai) is került elő. KASZAP A. (1962) a maim rétegsort az alsó-kréta bauxit szintig bezárólag a Harsányi-hegy K-i végén levő mészkőbányában és a villányi vasútállomásnál levő felső kőbányában részletes mikrobiofácies-vizsgálatoknak vetette alá. (4. kép) A vizsgálatok kimutatták, hogy az oxfordi—kimmeridgei vastagpados, szürke mészkőösszlet felső része lombardiakat tartalmaz és ennek alapján már a kimmeridgei emeletbe tartozik. Ezek szerint az alatta levő részt kell az oxfordiba sorolnunk, a felső, tömeges fehér mészkő pedig már a titonba tartozik. A Harsányi-hegy maim rétegsorának beosztása mikrofáciesük alapján (KASZAP A. 1962): A vizsgálatok kimutatták, hogy a lombardiak megjelenésével egyidőben a mikrofácies fokozatosan pszeudoolitossá válik és megszakítás nélkül ilyen is marad az alsókrétáig. A vizsgálatok alátámasztják a gyér makrofaunaleietre támaszkodó azon megállapítást, hogy az üledékképződés az egész maim kor alatt nyílt sekély tengerben ment végbe. 5 65