Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

A mecseki gránitosodás hosszú ideig tartó folyamatának utolsó mozzanata apró szemű biotitgránit és aplittelérek benyomulását eredményezte. Ez tulajdonképpen a gránitosodás utolsó fázisában a magmává alakult, mobilissá vált gránit benyomulásának időszaka (poszttektonikus gránitmagmatizmus), amihez végül is a felsőkarbonból és permből ismert, a továbbiakban ismertetett szubszekvens kvarcporfir vulkanizmus csatlakozik. A benyomuló injekciós gránit a megmerevedett migmatitgránit hasadékai, kataklázosodott övei mentén (a kisebb ellenállás irányában) hatolt be. Fontos körülményt jelez az a megfigyelés, hogy finomszemű gránit migmatitosnebulitos-szkialitos zárványokat már nem tartalmaz, és irányítottságot, kataklázosodást csak igen kis mértékben szenvedett. Tehát a benyomulás végső fázisát követő időszak már nyugodtabb volt. A telérgránit legszebb előfordulását a mórágyi vasútállomási kőbányából ismerjük, de az egész hegységben mind felszíni fel!árasokban, mind a fúrásokban megtalálható. 10—20 m-nél vastagabb telérek általában nem fordulnak elő. Az aplitok viszont jóval vékonyabbak, sokszor csak néhány cm vastagságúak. A telérgrániton végzett abszolút korvizsgálatok szerint annak kora 278-285 millió év, ami felső-karbonnak felelne meg (KOVÁCH Á. —BALOGH K. — SÁMSONT Z. 1968). A vörös színű, apró szemű biotitgránitban (telérgránit) (REICHERT R. 1929) szabad szemmel rózsaszínű földpát, kvarc és biotit különböztethető meg. Mikroszkóposán kvarc, ortoklász, mikroklin, plagioklász, biotit, ércek (magnetit, ilmenit) és másodlagos elegyre zek figyelhetők meg. A kőzet szövete hipidiomorf-szemcsés, egyes erekben kismértékben lineációs szövet-, kataklázos, vakolatszerkezetű kvarcot tartalmaz. Kémiai összetétele (REICHERT R. 1929): SiO, 72,13% Na,0 ... 3,75% TiOo .... 0,32% K,0 ... 5,12% A1,0

3 .... 14,25% +H,0 ... 0,73% F.,0

5 .... 0,85% -H,0 ... 0,18% FeO .... 1,03% P

2

O

S .. . 0,06% MnO .... 0,02% CO, ... 0,11% MgO .... 0,43% Összesen : " 99,85% CaO .... 0,87% " 99,85% A gránitaplit 1 —20 cm vastag, a mellékkőzettől élesen elkülönülő teléreket alkot, jelezve, hogy az már megmerevedett, amikor a létrejött nyílt törésekbe a gránitaplit magmája benyomult. A gránitaplitok és apró szemű biotitgránitok a magmává vált kőzetolvadékból egyszerre keletkezhettek. Világos rózsaszínű, üde kőzetanyagának vizsgálatát REICHERT R. (1929) egy, a mórágyi vasútállomás mögötti bányájából begyűjtött mintán végezte el. E szerint a világossárga színű, kétcsillámú aplitot kvarc, finom eloszlású földpát és csillám alkotja. Mikroszkóposán a mikrolin nagyobb táblái mellett kevésbé üde ortoklász és elég bázisos oligoklász ismerhető fel. A csillám főleg biotit és csak alárendelten muszkovit. Sok még a hematit is. A Geresdi-hátság egész területén elterjedtek. A gránit-masszívumban keletkezett ÉK —DNy-i és erre merőleges ÉNy DK, valamint É -D-i törések mentén nyomultak be a gránit megmerevedése után. A kvarcporfir kavicsok, amelyeket a Bogádmindszent-1. sz. fúrásban és Siklósbodony-1. sz. fúrásban feltárt felső-karbon konglomerátum padjainak kavicselegy-