Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

KARBON Alsó-karbon A Mecsek-hegységben tanulmányozható hatalmas szintektonikus gránitosodás (amelynek felismerése elsősorban SZÁDECZKY-KARDOSS E. (1964) és JANTSKY B. (1964) nevéhez fűződik) folyamatának idejét illetőleg, mint már említettük, még nem alakult ki a végleges vélemény. Részünkről mégis az alább felsorolt indokok alapján azt a variszkuszi gyűrődési tartományba soroljuk anélkül, hogy a prekambriumi kor lehetőségét véglegesen elvetnénk. Indokaink a következők : 1. A feltételesen kambrium —ordovíciumba sorolt fillit-amfibolit öv kőzeteit is érintette a gránitosodás folyamata (Helesfa-2. sz. fúrás és ófalusi feltárások). A Chitinozoa tartalmú és feltételesen kambrium—ordovíciumba sorolt összlet a szintektonikus gránitosodást megelőzően már elérte a zöldpala fáciesű állapotot, de a prebajkáli összletre jellemző mezo-katazónás állapotúvá még nem alakult át. 2. A Geresdi-hátság migmatit gránitja (Erdősmecske —Mórágy), valamint a finom szemű aplogránitja, eltekintve a migmatitgránitok kataklázosodásától, egyéb regionális jellegű metamorfózist nem szenvedett. 3. A gránitosodással kapcsolatos anatektit-migmatit öv és a gránit (granodiorit) mag csapása DNy—ÉK irányú. Ez az irány a proterozóos korúnak tartott Ny-i mecseki, fúrásokkal és geofizikai mérésekkel kimutatott amfibolit-szerpentinit vonulat NYÉNY—KDK csapásával nem egyezik, viszont azonos a velencei típusú, kétségtelenül variszkuszi gránit plutón lánc „Magyar-középhegységi" csapásirányával. 4. A tektogenetikai folyamatláncolatba szükségszerűen beleillik az erőteljes szintektonikus gránitosodás folyamatát követő kompresszív tektonikával jellemzett fázis, amely a fillit-amfibolit övet és valószínűleg a retrográd metamorfózist létrehozta; majd az ezt követő injekciós gránitmagmatizmus (aprószemű gránit) és kiemelkedés, hegységképződés. Ennek a folyamatnak következményeként a felsőkarbonban és permben lepusztulási időszak következett. Az injekciós magmatizmus, aplitok formájában, még a felső-karbon rétegsor alsó részébe is benyomult (Bogádmindszent-1. sz. fúrás). 5. Az abszolút korvizsgálatok (OVCSINNYIKOV L. N. PANOVA M. V. - SANGARJEJEV F. L. 1960, KOVÁCH Á. - BALOGH K. -SÁMSONI Z. 1968, KOVÁCH Á. 1970, 1972) K/Ar ill. Rb/Sr módszer adatai egybehangzóan azt bizonyítják, hogy a Mórágyi kristályos hát (Geresdi-hátság) szintektonikus granitoid kőzeteinek kikristályosodási kora (színes elegyrészek, elsősorban a biotit kiválásának időpontja) 260—335 (K/Ar módszer), illetőleg 272—320 (Rb/Sr módszer) millió év között ment végbe. Az egész kőzetre vonatkoztatott analitikai kor 394—461 millió évre utal. A finom szemű aplogránit, injekciós poszttektonikus gránit 278—284 millió év egységes kikristályosodási idejű. Az abszolút korvizsgálatok szerint a szintektonikus gránit a variszkuszi (devon—karbon) tekíonociklusban jött létre. A poszttektonikus finomszemű gránit viszont később, a felső-karbonban kristályosodott ki, miután áttörte, illetve benyomult a szintektonikus migmatit-gránitba. 6. A migmatitgránit megjelenési formája, a DNy —ÉK-i irányú meredek „kezdődő diapár jellegű" felboltozódó kipréselt szerkezete arra enged következtetni, hogy a nagy mélységben keletkezett migmatitgránit már a magasabb régiókba igyekezett felemelkedni, és így olyan mélységben merevedett meg, ameddig a felsőkarbon—perm igen nagy mértékű eróziója lepusztíthatta. 7. A Szalatnak-3. sz.