Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

TEKTONIKA Délkelet-Dunántúl földtani fejlődéstörténetének legidősebb szakasza a prekambriumi események összessége, amelyeket egyelőre megnyugtató módon egymástól még nem tudunk elválasztani. Mégis, ha figyelembe vesszük a tektogenezis folyamatait és párhuzamot vonunk az ismertebb Kárpát-medencei ugyancsak az Ős-Tisiához tartozó prekambriumi képződmények fejlődésmenetével, úgy a következő kép alakul ki. Az alsó proterozóikumban az Orosz táblától DNY-ra kialakult eugeoszinklinálisba rakódtak le azok a kőzetek, amelyek Délkelet-Dunántúl legidősebb mezometamorf kőzeteinek anyagát szolgáltatták. Az eugeoszinklinálist jellegzetes iniciális bázisos magmatizmus kőzetei és főleg magmás eredetű kristályos kőzetek lepusztulási termékei töltötték fel. Az egykori csapásirány az Orosz táblával párhuzamos NyÉny—KDk-i volt és kapcsolódott a keletalpi hasonló prekambriumi csapásirányhoz. Ezt a hosszantartó geoszinklinális időszakot a góti orogén időszak váltotta fel. A regionális metamorfózis, amely a geoszinklinális összletet amfibolitfáciesű kristályos kőzetekké alakította ebben az időszakban játszódott le. Valószínűleg bázisos intermedier magmatizmus is kapcsolódott ehhez az időszakhoz. (GHANEM M. A. E. A. - RAVASZNÉ BARANYAI L. 1969.) JANTSKY B., mint már említettük ehhez a fázishoz köti azt az erőteljes migmatitos gránitosodási folyamatot, amelyet a Fazekasboda—Morágyi-hegységben tanulmányozhatunk és részünkről az alsó karbonban lejátszódott szintektonikus folyamatokhoz kapcsolunk. A mezometamcrf kristályos kőzetek erőteljes gyüredezettsége arra utal, hogy az orogén fázis tangenciális mozgások hatására, hegységképződés mellett ment végbe. Hogy nagyobb mértékű kiemelkedés történt-e, egyelőre nem dönthetjük el. Az alsó proterozóikumban kialakult gotidák szerkezeti építményén újabb geoszinklinális alakult ki. JANTSKY B. felfogása szerint a Fazekasboda—Morágyihegység északi övében ismert „fillit-amfibolit" képződmények tartoznának ide és a rifeikumot (felső proterozóikum) képviselnék. Felfogását a Kárpát-medence hasonló képződményeivel történő párhuzamosítás alapján feltételesen elfogadhatjuk. Az újabb geoszinklinális képződmény vasban gazdag, pelites-karbonátos, bázisos magmás kőzetekből épült fel. Figyelemreméltó különbség az idős proterozóos geoszinklinális keletkezési körülményeivel szemben, hogy itt már karbonátos kőzet (dolomit-mészkő) is keletkezett. A geoszinklinális stádiumot, amelyet iniciális magmatizmus kísér, orogén időszak követte, amely az egész üledékösszletet regionálisan zöldpala fáciesű palákká alakította. Az alpi gyűrődési tartomány kialakulása Délkelet-Dunántúl területén két jól elkülöníthető szakaszra bontható. Az ó-alpira, amely a triásztól a cenománig tartott