Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

Pannon emelet ALSÓ-PANNON ALEMELET Az alsó-pannon magasabb részét már megtaláljuk a Mecsek-hegység É-i előterében kialakuló fiatal süllyedékben. Ebben 500 m vastagságú, egyhangú márgás kifejlődésű alsó-pannon rétegsor is felhalmozódott. A Mecsek-hegység D-i és É-i előterében a partvonal mentén az előrenyomuló alsó-pannon transzgresszió durva abráziós konglomerátummal vagy azonnal az orygoceraszos fehér márgával települ az alaphegységre. Ennek igen szép példája látható a monyoródi régi kavicsbányában, a falu D-i végénél. Székelyszabarnál viszont közvetlenül az aaléni mészkőre települ a világosszürke, fehér, amplocypris fajokban gazdag orygoceraszos márga. Ezt a jellegzetes alsó-pannon kifejlődést a Mecsek és a Villányi-hegység közt több helyen, így legszebb kifejlődésében Szilágy környékén figyelhetjük meg, ahonnan már VADÁSZ E. (1935) is leírja nagy ostracodákban bővelkedő rétegeit. A Dráva süllyedékében Praevalenciennesiás rétegeknek nevezik és ugyancsak vezérszintként ismerik. Az Ellend-1. sz. fúrás szelvénye szerint, ahol a mio-pliocén üledékképződés zavartalan volt, a fehér, világosszürke mészmárga szögeltérés nélkül, de éles határral érintkezik a szarmata összlettel. A fehér mészmárga összlet miohalin jellegű „átmeneti szintnek" minősül és az Orygoceras dentaliforma Brus, alakon kívül Hydrobia stagnai!s Bast, Melanopsis impressa Kr, Limnocardium lenzi., R. Hörn, Paradacna abichi R. Hörn, Congeria banatica M. Hörn., C. czjzeki Hal. fontosabb alakok jellemzik a Mecsek hegységnek és Dráva ároknak ezt a jól párhuzamosítható szintjét (BARTHA F. 1961). A Pécs környéki alsó-pannon összlet magasabb részét a partszegély! Melanopsis martinianás, homokos—konglomerátumos rétegek alkotják. Pécsbányatelep környékén a szarmata durvamészkő kifejlődésű rétegekre települve az itt kialakult kis medencét ezek a rétegek töltik meg. Ebben és az alatta levő szarmata durvamészkőben gyűlik össze az a rétegvíz, amit a Széchenyi-akna hatodik szintjének vízfúrásai megcsapolnak és hasznosítanak. Magában Pécs városában is ezek a homokos rétegek települnek a szarmata, ill. triász rétegekre. A medencebeli alsó pannon kifejlődés magasabb része egyhangú, szürke cgyagmárgából áll, amelyet a benne gyakori és szintjelző kövület után Paradacna abichis rétegeknek is neveznek. Ezek is éppen olyan elterjedtek és úgy a Dráva-medencében mint a mecseki elősüllyedékeiben, abolyi és mohácsi árokban és FZ Alföld D-i részen megtalálhatók. Az előrehaladó „transzgresszió", ill. a Mecsek É-i előterének süllyedése következtében ezeket a rétegeket már a Mecsek É-i szegélyén is feltárták a fúrások. Az egész alsó-pannon rétegsor Délkelet-Dunántúl térrégében, Dunántúl egyéb területeihez képest vékony, mintegy 300—500 m vastagságú lehet. A belőlük kikerült gazdag Ostracoda fauna szerint (ZALÁNYI B., 1959, 1961) ebben az időszakban még gyengén sósvízű volt a pannon beltenger, az csal: a felső-pannen időszakban vált teljesen édesvízűvé. Néhány fontosabb alak a Mecsek környéki alsó pannon rétegekből (BARTHA F. 1964 és in WEIN GY. 19C5b): Congeria zagrebiensis Brasilia, C. banatica R. Hoernes, C. partschi Czj., C. ornitopsis Brvsir.a, C. subglobosa Partsch., C. neumyeri Andrusov, C. markovid Brusir.a, C. zsigmondyi Halaváts, Limnocardium secans Fuchs, L. zagrabiensis F; usina, L. bánátimra Fi.chs, L. novorossicum Barb., L. lenzi R., L. pseudosuessi Halaváts, L. cbichiformis Gorjar.ovic—