Lovász György - Wein György: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1974)

I. Fejezet DÉLKELET-DUNÁNTÚL GEOLÓGIÁJA (Wein György)

siana Czj., Bolivina dilatata Rss., B. plicatella Cushm., Discorbis isabelleana d'Orb., D. villardeboana d'Orb., Gyroidina soldanii d'Orb., Cancris auriculus F

—

M., Eponides haidingerii d'Orb., Asterigerinaplanorbis d'Orb., Ceratobulimina contraria Rss., e Cassidulina crassa d'Orb., C. laevigata d'Orb., Pullenia bulloides d'Orb., Globigerina bulloides d'Orb., G. triloba Rss., Anomalina rotula d'Orb., Cibicides lobatulus W—J., C. dutemplei d'Orb., C. ungerianus d'Orb., C. propinquus Rss. Az összlet makrofaunájának alakjai a következők: (BÖCKH J., STRAUSZ L., CSEPREGHYNÉ MEZNERICS I., KOVÁCS L., KÓKAY J., BOHNNÉ HAVAS M., FÖLDI M. in HÁMOR G. 1970): LED A (Lembulus), fragilis Chemn.. L. fragilis gracilis Bogsch, Arca diluvii Lam., Glycymeris pilosa deshayesi May , Amussium cristatum badense Font., Beeten aduncus Eichw., Flabellipecten leythajanus Partsch, Chlamys multistriata Boli., Ostrea digitalina Dub., O. lamellosa Br., Cardita (Megacardita) jouanetti Bast., Phacoides (Linga) columbella Lam., Loripes dujardini Desh., Cardium taurinum Micht., C. edule L., C. paucicostatum Sow., Pitaria islandicoides Lam., Venus (Ventricola) multilamella Lam, V. (Circomphalus) subplicata Gmel., Varicorbula gibba Olivi, Aloidis carinata Duj., A. carinata hörnesi Ben., A. basteroti Hörn., Neritina picta Fer., Hydrobia punctum Eichw., Cingula exiqua Eichw., Turritella badensis Sacco, T. subangulata spirata Brocc, T. subarchimedis d'Orb., T. benoisti Cossm.—Peyr., Potamides mitralis Eichw., Bittium reticulatum da Costa, Chenopus pespelicani alatus Eichw., Natica millepunctata Lam., Polynices catena helicina Brocchi, Erato laevis Don., Nassa schönni Hörn. —Auing., N. hörnesi May., N. (Uzita) restitutiana Font., Ancilla glandijormis Lam., Conus ventricosus Brong., C. dujardini Phil. Szarmata emelet Agyagmárgás fáciese (medence-kifejlődés) fokozatos átmenettel fejlődik ki a felső-torton rétegekbői. Tulajdonképpen a felső-tortonban kezdődő üledékciklus regressziós zárótagja. Az egykori partszegély mentén, így pl. Pécsett és a Mecsekhegység É-i szegélyén durvamészkő fáciesben fejlődött ki és diszkordansan települ a mélyebb miocén, ill. triász rétegekre. Feldolgozva találjuk benne annak kavicsait és a torton kövületek maradványait. Tehát helyi ingresszió is megfigyelhető, ami az általános regresszív kifejlődésen belül a szelektív, vertikális mozgások hatásának tulajdonítható. Fedőjében, a medence-kifejlődésű területeken konkordánsan települ reá az alsó-pannon márgás rétegsor, a Mecsektől D-re az egykori parti övben az alsópannon rendszerint durva konglomerátum vagy világosszürke orygocerászos mészmárgával diszkordansan települ, közvetlenül az alaphegységre. Ilyen helyeken a szarmata rétegek nem figyelhetők meg a pannon képződmények alatt. A szarmata helyenkint még tengeri alakokat is tartalmaz, de felfelé jellegzetes csökkent-sósvízi Mactrás, Irusos, Ervileiás, Cerithiumos makrofaunát és Elphidiumos, Nonioniás, Rotaliás foraminifera társaságú rétegsorba megy át. Ennek alapján könnyen választható el a tiszta tengeri faunájú tortontól és a még jobban kiédesedő faunájú alsópannon rétegektől. Kőzettani kifejlődése és makrofaunája alapján további taglalása nem oldható meg. Mikrofaunája alapján KORECZNÉ LAKY I. (1968) hat Fora-