Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején
1932. augusztus 4 A Baranya vármegye és Pécs város Vitézi Szék kapitányának jelentése az Országos Vitézi Széknek a szociáldemokrata falusi agitáció erősödéséről, Saliai Imre és Fürst Sándor kivégzését követő elkeseredett hangulatról, a mezőgazdasági és ipari munkásság súlyosbodó helyzetéről A szoc. dem. pártnak további térhódítása a falvakban szembeötlő. Egymásután alakulnak meg a falvakban a helyi pártszervezetek, úgy, hogy a vármegye már majdnem minden nagyobb községe be van szervezve. Budapestet lángba borítani akaró Sallai és Fürst kommunista vezérek letartóztatása és statáriális bíróság általi kivégeztetése 1 erősen foglalkoztatja a baloldali munkásságot, mely vezérei és sajtója által befolyásolva és irányítva azt vallja, hogy a két kivégzett kommunista nem volt „felforgató", mert csupán csak azt az „elveket" terjesztette a munkásság körében, hogy nincs számára más járható út a jövendőt illetőleg, mint azt, amit hirdetnek. A budapesti rendőrség bravúros rajtaütésével egyidőben a dunaföldvári csendőrség négy dunaföldvári kommunista agitátort vett őrizetbe és kísért be izgatás miatt a pécsi kir. ügyészségre. — Az agitátorok is augusztus elején zavargások előkészítését kísérelték meg. — Vezérük Abelovszky Gáspár kovácssegéd volt, aki a franciaországi magyar kommunistákkal volt összeköttetésben, s mint maga is vallja, Károlyi Mihálynak bizalmi embere volt. A munkásság hangulata igen elkeseredett. — A mezőgazdasági munkások egy része munka nélkül áll még ma is. — A szerződéses arató munkások legtöbb helyen abbahagyták szerződéses arató munkájukat, mert a rozsdakár miatt annyit sem arattak, amennyi az ő részüket kitette volna. — A termelők még a részes aratókat sem tudják kielégíteni. — Hogy az aratás mégis fenn ne akadjon, legtöbb helyen kénytelenek voltak a termelők holdankint 50 kg zabot vagy rozsot beígérni az aratóknak. — Ilyenformán sikerült a legtöbb helyen az aratást befejezni. Ezzel kapcsolatban felmerült az, hogy az aratómunkások — kiknek évente csupán aratáskor nyílik alkalom a télire szükséges kenyérgabona megszerzés — téli gabona járandóságát minden áron biztosítani kell. Azonkívül az ipari munkásság nagy része, ugyancsak munka nélkül van. Munkaalkalom sehol nincsen. A munkabérek igen nyomottak, átlagban nem emelkedik a téli munkabérek fölé. 1 1932. július 29.