Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

A pécsbányatelepi bányamunkások jól jártak, mert sztrájk nélkül is megkapták a kedvezményeket és miután hetenként nemcsak hat rendes műszakot, de többen egy-két túlműszakot is végeznek, a keresetek némileg feljavultak. A sztrájk alatt a DGT. pécsvidéki bányaműveinek összes munkáslétszáma 4041 főt tett ki. Ebből Pécsbányatelepre 1202, Mecsekszabolcsra 1474, Vasasra 896 fő esett, míg a többi 469 főből a pécsújhegyi szénkikészítő telepen 299, a géposztálynál 135 és a bányaigazgatóságnál Pécsett 35 fő dolgozott. A jelenlegi kedvező szénkonjunktúra alatt legalább a tavaszig a bányatelepeken nyugalom várható annál is inkább, mivel a telepeken munkanélküliek csak elenyésző csekély számban vannak, a kedvezőbb kereseti viszonyok mellett pedig a bányamunkások — igen szerényre szabott keretekben — a családjaikkal meg tudnak élni. Pécsbányatelep, 1931. évi november hó 30-án. Drasenovich Jenő magyar királyi rendőrfőtanácsos, a kirendeltség vezetője (Tisztázat.) Bm. L. főisp. biz. ir. 1015/1931. A telepeken az elégedetlenség jelei már október 20-án megfigyelhetők voltak. A pécsbányatelepi bizalmiak már ekkor tiltakoztak és felülvizsgálatot követeltek a kereset csökkenése miatt. Lásd erre vonatkozó beadványt: Bm. L. alisp. ált. ir. 3565/1937. Szivér István főszolgabíró október 31-én telefonon jelentette az alispánnak, hogy a sztrájk Vasason, Somogyon 29-én reggel. Mecsekszabolcson 29-én délután műszakkezdéskor kezdődött. 30-án már 1900 főnyi bányász lépett sztrájkba. Lásd erre vonatkozóan: PI Arch. BM. VII. res. 1931—4—8269. November 2-án kelt csendőrségi jelentés szerint Bertrand Antal kísérelte meg felvenni a tárgyalást. November 3-i helyzetjelentés szerint Brógli József egységespárti országgyűlési képviselő követelte a szociáldemokraták által már korábban benyújtott bérmemorandum teljesítését. Az volt a célja ezzel, hogy a keresztény szocialista szervezet felé hajlítsa a munkások ingadozó részét. Brógli személyes segítséget nyújtott több alkalommal a helyi keresztény szocialista bányászszervezetnek. Az országos vezetőség anyagilag is támogatta a sztrájkot. 400 pengő segélyt nyújtott sztrájkolok családtagjai részére. A keresztényszocialista bányászszervezetek 350 munkást a sztrájk megbontására munkába állítottak. PI Arch. BM. VII. res. 1931—4—8269. November 10-én a belügyminiszterhez küldött csendőrségi jelentés szerint a sztrájkolok anyagi támogatását fokozza az országos vezetőség. 150 bányamunkást a szociáldemokrata párt pécsi titkársága a püspöki erdőben favágó munkára közvetített. A sztrájkolok elleni erőteljesebb hatósági fellépésre ürügyül az szolgált, hogy Somogy és Vasas telepek melletti erdőben ..titkos sztrájktanyát" fedezett fel a csendőrség. OL. DGT.—

BIG—157. es. Mn. 1923—1941. A sztrájk november 23-án. 26 napos küzdelem után részleges eredménnyel véget ért