Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

2932. november 23 Jegyzőkönyv a pécsi szociáldemokrata pártszervezet vezetőségi üléséről, ahol bizottságot alakítottak a „szervezett munkanélküliek elhelyezésére" Jegyzőkönyv felvéve Pécsen, 1931. november 23-án délelőtt 9 órától tartott pártvezetőségi ülésen. Jelen vannak az alulírottak. Tárgy: a szervezett munkanélküli elvtársak elhelyezésére alakítandó bizottság megszervezése és munkájának körvonalazása. Második tárgy pediglen Pécs szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 1931. évi november 10-i rendes közgyűlésen lefolyt esetek és tárgyalásokról szóló beszámoló. Müller Antal. A gazdasági válság következtében folyton fokozódó nyomor és főleg kétségbeesésre okot adó nagy munkanélküliség már teljesen elborította városunkat is. A szegénység és az ínség nagyobb méreteket öltött talán, mint a háború alatt. E héten városunkban is megkezdődött az ínségesek ellátása. Elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy nem csekély szerepet játszott ebben az érvénybe hozott kormányrendelkezés mellett az is, hogy pártunk országos vezetősége ebben a munkában nagy szerepet vállalt magára. A mi vezetőségünk négy esetben fordult polgármesterhez ennek az ellátási akciónak gyors megindításáért.

1 Dick elvtárs javaslatára folyó év áprilisától kezdve a nagycsaládos szegény ínségesek részére természetbeni juttatás is folyamatba lett téve. Sajnálatosan azonban ez többször elmaradt. Az élelmiszereken kívül a város hatósága tüzelőszerek ellátásáról is gondoskodott. A mostani hidegek beálltával azonban súlyosan kezd az számítani, hogy a tűzifa és az erdei szabad faszedést, rőzsézést már októbertől beszüntették. A természetbeni segélyezés ügykezelésénél történt átszervezés nem sokat segített az ínségeseken. Május óta annyi napot kell dolgozni az ínségeseknek, amennyit a természetbeni segély értéke bír. A napszámok vidékhez mérten magasak, itt bent 2—2,50 P, míg vidéken a fele is alig van meg. Ezt a kérdést magunk részéről sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Több olyan pécsi és máshonnan érkezett rezonancia szerint ismeretes, hogy ellenfeleink a nagy nyomort kihasználják becstelen politikai törekvésekre. Még a nyár elején és a minap is küldöttséget vittek a keresztesek

2 a Dunántúl szerkesztőségébe, hogy könyörögjenek a munkásság nevében azért, hogy a faluból feljövő napszámosokat karhatalommal tiltsák ki, a városhoz ne is engedjék, hogy a kenyeret ne üssék ki így a szájukból. Ez bizony szégyenteljes eset és hozzá még az a rágalom is, hogy ezzel pártunk vezetősége is egyetért. Minden proletárt testvérünknek tekintünk, a rendőrség nem oldja meg a munkanélküliséget és az ínséget sem. Nekünk azonban tennünk kell úgy, hogy azzal valóságos segítséget nyújtsunk. Van egy másik veszedelmes jelenség is. mégpediglen az, hogy munkatársainkat salgótarjáni híreink szerint 1 Lásd erre vonatkozóan a kötet 32. sz. dokumentumát is. 2 Pécsi Keresztényszocialista Párt.