Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

1931. november 1 Dick György indítványa a törvényhatósági bizottság rendkívüli gyűléséhez az ország demokratizálásáról, a választójogi törvény módosításáról Indítvány. Alulírott törvényhatósági bizottsági tag a magam és pártom nevében azon meggyőződésünknek adok kifejezést, hogy az ország súlyos válságos helyzetéből egyedüli kivezető útnak és programnak a politikai, gazdasági és pénzügyi problémák egyidejű megoldását tartjuk. Tekintettel arra, hogy a Károlyi-kormány a maga feladatát pusztán adóügyi kérdésekre korlátozta, meg kell állapítanunk, hogy az ország rendkívüli helyzete már előre is sikertelenségre kárhoztat minden olyan akciót vagy programot, amely nem öleli fel az éppen olyan súlyos politikai és gazdasági problémák megoldását is. Az államháztartás egyensúlyának biztosítása és a gazdasági élet talpraállításának föladata nem függetleníthető az ország politikai viszonyainak gyökeres rendezéséfői, mert az államháztartás egyensúlyának biztosítása egészséges és teherbíró gazdasági élet nélkül nem képzelhető ilyen gazdasági élet pedig nem alakulhat ki az ország politikai viszonyainak gyökeres rendezése nélkül. Tervszerű gazdasági programot és folyamatos gazdasági életet csak úgy lehet biztosítani, ha a gazdasági élet tényezőinek megvan a bizalmuk az ország kormányzásában és a politikai váltógazdaság zökkenés nélküli lehetőségében. Mindezek alapján a legsürgősebb feladatnak tekintjük a kibontakozás útjának megjelölését. Ezt az utat az ország teljes demokratizálásában látjuk és ennek első lépéseként indítványozom: írjon fel a törvényhatósági bizottság az országgyűlés képviselőházához, hogy utasítsa a kormányt az érvényben lévő 1925. évi XXVI. törvénycikk, a választójogi törvény korszerű módosítására és az erre vonatkozó reform-törvényjavaslat benyújtására. A törvényjavaslat alapelvéül a törvényhatósági bizottság jelölje meg: az általános, egyenlő és titkos szavazást, a mostani ajánlási rendszer eltörlését, a kerületek igazságos beosztását, a képviselők létszámának az ország viszonyaihoz mérten való leszállítását (a képviselők száma a választók számának arányában állapítandó meg) és a kisebbségeket is képviselethez juttató országos lajstromos választási rendszert. Az általános, titkos választójog megalkotásával valóban demokratikus alapra helyeződik az ország politikai működése. Ez teszi lehetővé, hogy a nép kormányzása a nép beleegyezésével és részvételével történjék. A demokratikus parlamenten nyugvó kormányzás bizalmat kelt az ország