Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

tetésben állott azzal a kommunista csoporttal, amelyet a budapesti rendőrség nemrégen tett ártalmatlanná- és megállapítást nyert az is, hogy az ártalmatlanná tett agitátor volt az, aki szeptember elsején lázító tartalmú röpcédulákkal árasztotta el a pécsi kaszárnyákat, a város egész területét, sőt a Pécs felé vezető országutakat is.

3 Miután a lefoglalt levelezés nagyon sok egyént kevert gyanúba, ebben az ügyben rövidesen még több letartóztatás várható. A letartóztatott kommunista agitátort hétfőn kísérik át a királyi ügyészségre. A hét folyamán már négy napszámost őrizetbe vett a pécsi rendőrség. A fenti kommunista ügytől függetlenül a pécsi államrendőrség a hét folyamán izgatás, állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett miatt őrizetbe vette Kamu János 37, Kovács Antal 27, Aracs István 49, és Szmolka Sándor 24 éves pécsi napszámosokat. A rendőri nyomozás adatai alapján Kovács Antal állítólag kommunista röpiratokat talált, amelyek elvtársak, munkások címmel a legvadabb izgatását tartalmazták a mai állapotok ellen. Kovács Antal a röpiratokat magával vitte munkahelyére és azokat elosztotta Kamu János. Aracs István és Szmolka Sándor között. Kovács és társai felolvasták a röpiratok tartalmát, amit Kovács izgató kijelentésekkel fűszerezett. A pécsi ügyészségre kísért napszámosok ellen megindult a bűnvádi eljárás. Az ügyészség indítványozta Kovács és társainak előzetes letartóztatását. A vizsgálóbíró kihallgatta a letartóztatottakat. Kovács Antal beismerte, hogy ő osztotta társai között a kommunista röpiratokat, Kamu János pedig arra vonatkozólag tett beismerést, hogy a nyomtatványok felolvasása alkalmával ő is helyeselt. A többiek tagadásban vannak. A kihallgatások után, mivel Szendrődy Rezső kir. vizsgálóbíró csak vétséget látott fennforogni, elrendelte Kovács és társai szabadlábra helyezését. Az ügyészség a vizsgálóbíró döntését felfolyamodta a vádtanácshoz, amely ma döntött a szabadlábrahelyezés kérdésében. A vádtanács Kovács Antal további fogvatartását rendelte el, míg társait szabadlábra helyezte. Dunántúl, 1930. szeptember 28. (Letartóztatták a budapesti kommmunisták pécsi exponensét.) 2 1930. április 29-én tartóztatta le a rendőrség Fürst Sándort, a KMP ideiglenes titkárságának vezetőjét. 3 Lásd erre vonatkozóan a kötet 20., 25., 26-, 28. sz. dokumentumát.