Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

számbaveszik a megjelenteket és röviden vázolja a megbeszélés összehívásának okait. Bejelenti, hogy a tárgysorozatot a megjelentek már ismerik, részéről csak azt fűzi hozzá, hogy a tárgysorozatban feltüntetett hadbavonultak segélyezése helyett az új idők szellemének megfelelően ellátatlanok segélyezéséről kell gondoskodni, mert a jelenlegi viszonyok között mindenki aki hadbavonult, ellensége a vörös hadseregnek, tehát ily címen anyagi hasznot nem remélhet, csupán ellátatlanokról lehet szó, aki viszont lehet nem hadbavonult hozzátartozója is. Ezután a bizottság rátért a város anyagi ügyeinek tárgyalására. Dr. Esztergár Lajos polgármester és Meszléri József főszámvevő ismertették a város anyagi ügyeit, bejelentik, hogy a város kasszája üres, a városnak 776 000 P-t kellene kifizetnie és csupán 110 000 P áll rendelkezésére, s így a hiány mintegy 660 000 P. A bizottság tagjai közül többen hozzászóltak a szóbanforgó kérdéshez és olyan természetű vélemény alakult ki, hogy felhívást kell kibocsátani a magánosok kezein levő összegeknek a város pénztárába kölcsönképpen való befizetésére, továbbá szorgalmazni kell, de végrehajtási eljárás kizárásával az adó befizetését is, továbbá fel kell kérni az orosz katonai parancsnokságot, hogy a bankok készpénzkészletéből, a postatakarék készpénzkészletéből bocsásson a város rendelkezésére, hogy így a város gazdasági élete, illetve a normális gazdasági vérkeringés minél hamarább helyreálljon. A bizottság hozzászólások után határozatilag kimondja, hogy kérelemmel fordul az orosz katonai parancsnoksághoz, hogy akár a bankok készpénzkészletéből, akár a postatakarék-készpénzéből 1 000 000,— P-t a város gazdasági életének talpraállítása céljából kölcsönképpen kér és felhatalmazza dr. Boros Istvánt, hogy ebben az ügyben az orosz parancsnokságnál eljárjon. Az együttes bizottság tárgysorozatának következő pontja az ellátástalanok segélyezése. Az elnök bejelenti, hogy a legfőbb orosz hadvezetőség feltétlen kívánsága az, hogy kenyérrel és a legszükségesebb élelmiszerrel a lakosság elláttassák és ennek megfelelően az együttes bizottság több hozzászólás után olyképpen határozott, hogy az önhibáján kívül ellátatlanokat elsősorban közmunkákban való alkalmazás révén juttatja keresethez, bármi szempontból munkaképteleneket pedig segélyben kell részesíteni. Dr. Esztergár Lajos polgármester bejelenti, hogy a hadműveletekkel, megszállással, beszállásolásokkal kapcsolatban a város lakosainak vagyonában anyagi károk keletkeztek és igen sokan vannak, akik jelenleg a tél közepén lakás, ruha, élelem és a legszükségesebb bútorok híj jávai vannak és a jövőre nézve ínségnek néznek elébe. Az egyesített bizottság több hozzászólás után olykép határozott, hogy a károsultak segélyezésére az orosz katonai parancsnokság hozzájárulásával elsősorban az elmenekült nyilas és fasiszta vezetők ingóságainak rendelkezésre bocsátásával kíván segíteni. A következőkben a város polgármestere ismerteti a szénellátás nehézségeit. Bejelenti, hogy a D. G. T.-nél sok szén van felhalmozva, csupán a fuvarozás kérdése okozza a legnagyobb gondot. Bejelenti, hogy a szén