Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

végezhető legyen. Továbbá erős karhatalom szükséges, mert napról-napra tapasztalható, hogy a megye és a város lakosságának túlnyomó része nem akarja elhagyni helyét. Ellenőrzési területünkön mindenütt fokozódó ellenállással találkozunk. A lakosság gyűlölettel viseltetik a német haderők iránt. Az ellenállás, a rendelkezések végrehajtásának megtagadása gyakran retorziókkal jár. A német parancsnokság a beszállás ellen vonakodókat megfenyíti. A német lakosság között (Mohács, Babarc, Monyoród, Szajk) is ellenszenv tapasztalható. Sajnálkozással állapíthatom meg, hogy a honvédségnek átcsoportosításra elhelyezett egységeit sem fogadják mindenütt szívesen. Pécs, 1944. november 24. vitéz Kisvárday őrngy pkh. (Másolat.) Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 64/1944. 262. 1944. november 30 A Néplap tudósítása Pécs és Baranya felszabadulásáról Moszkva, november 29. Sztálin marsall külön napiparancsban foglalta, hogy a 3. ukrán hadsereg átkelt a Dunán, 40 kilométeres mélységben nyomult előre és elfoglalta Mohácsot, Bátaszéket és Pécset, továbbá 30 nagyközséget.

1 A benyomuló éket 150 kilométernyire szélesítette ki. Néplap, 1944. november 30. (Lapzárta után. Pécset elfoglalta a szovjet haderő.) 263. 1944. december 1 A Néplap cikke a Baranya megyei falvak és Pécs felszabadulásáról Tegnapi nap legnagyobb hadieseménye Sztálin marsall külön napiparancsa, melyben hírül adta, hogy Tolbuhin tárbornagy 3. ukrajnai hadserege az együtt működő jugoszláv alakulatok segítségével a Drávától északra 150 kilométer szélességben és 40 kilométer mélységben áttörte a Duna jobbpartján létesített záróvonalat. Az előnyomuló orosz csapatok jobbszárnya Mohács elfoglalása után tovább tört előre észak felé és elfoglalta Bá1 Részletesebb beszámolót lásd e kötet 263. számú dokumentumában.