Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

A hegyháti járás főszolgabírájának jelentése a főispánhoz a munkások hangulatáról és Csizmadia Gyula partizán, komlói bányász internálásáról Jelentem, hogy a szociáldemokrata párt a járás területén semmiféle szervezkedést mindezideig nem végzett, azonban a háború jelenlegi állása folytán egyes személyek felbátorodva olyan magatartást tanúsítanak, hogy politikai álláspontjuk teljes mértékben fedi a szociáldemokrata párt célkitűzéseit. Mindez természetesen burkolt formában történik, s ezért konkrét adat nincs. Jelentem továbbá, hogy Csizmadia Gyula

1 volt komlói lakos, szoc. dem. bányász, aki 1942. évben mint munkaszolgálatos az orosz harctéren volt és orosz fogságba került, f. évben kb. augusztus hó végén

2 orosz repülőgépen többed magával Magyarországban ejtőernyővel Ózdnál leszállt. Ott elfogták és Sopronban van őrizet alatt, és onnan írt feleségének, aki Sopronban meg is látogatta. Sásd, 1944. évi október hó 18-án. Dr. Hirt főszolgabíró (Tisztázat.) Bin. L. főisp. biz. ir. 681/1944. 261. 1944. november 24 A IV. csendőrnyomozó alosztály parancsnokának jelentése a belügyminiszterhez Baranya megye és Pécs közbiztonsági helyzetéről, a munkásság és a lakosság ellenállásáról Folyó hó 20-án kelt jelentésemet

1 kiegészítve a közbiztonságot illetően mély alázattal jelentem, hogy a hadműveleti-terület kormánybiztosának hozzám ismételten megküldött tájékoztatása kiegészítésére vonatkozó észrevételeim a következők: A kiürítésre és az áttelepítésre vonatkozó folyó 1 Csizmadia Gyulát (anyakönyvi bejegyzés szerint: Csizmazia) 1942-ben küldték a frontra a 442-es számú büntetőszázaddal. 1942. augusztus 1-én sikerült társaival a Vörös Hadsereghez szöknie. 2 1944 augusztus 8-án Siőnyi Márton csoportjával ejtőernyővel ereszkedett le a Bükkben. 11—12-ére virradóan került fogságba. 1944. november 4-én három társával együtt halálra ítélték és kivégezték. 1 E jelentés nem található az irat mellett. A pécsi 4. honvéd kerületi parancsnokságnak a főispánhoz küldött tájékoztatója utal a 20-án kelt csendőrségi jelentésre és megállapítja, hogy „minden katonai és állami szolgálatot a civil lakosság tömegesen megtagad, a csendőrség ereje is kevésnek bizonyul a rend fenntartására. A gyárak leszerelését nem tudják végrehajtani, mert nincs megfelelő karhatalom, és a munkások „bolsevista agitáció alatt vannak, s ellenállásuknak kézzel fogható jelei erősödnek". Uo.