Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.
1944. március 8 A pécsbányatelepi rendőrkirendeltség vezetőjének jelentése a főispánhoz a bányamunkás szakszervezet újjáalakításáról és arról, hogy a munkások a szovjet hadsereg végleges győzelmét várják Szociáldemokrata párt. Hatóságom területén mint már előző jelentéseimben is jelentettem, kizárólag a szociáldemokrata párt fejt ki szervezkedéssel kapcsolatos tevékenységet. A pártnak Pécsbányatelepen pártszervezete még mind ez ideig nincs, és a párt szervezési munkálatait hatóságom területén a pécsi pártközpont és annak szervezete, valamint a Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének Pécsbánya vidéki titkársága irányítja. Különösen ez utóbbi fejt ki a bányavidéken intenzív szervezkedési munkálatokat, amelynek eredményeként a vidéki bányatelepeken, így Mecsekszabolcson, Komlón és legutóbb Vasason alakították meg a helyi szervezetet. A Vasas-bányatelepen január hó 30-án megtartott alapító gyűlésen Budapestről Jelinek Ferenc országos párttitkár és Salgótarjánból Borbély Ferenc bányász kiküldött jelentek meg. 1 Az alakuló gyűlésen Jelinek Ferenc megállapította, hogy a szervezkedés terén a pécsi bányavidék az utolsó helyen áll. Legjobban megértette az idők hívó szavát Tatabánya, Dorog és Salgótarján és bányavidéke. Beszédében erősen hangoztatta, hogy most már a szervezkedésnek semmi akadálya nincs, sem a bányaüzemek vezetősége, sem az üzemi parancsnokságok, de maga a kormány sem emel kifogást a nyílt agitációs szervezkedés ellen. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének ezen a bányavidéken kifejtett agitációs munkájának eredményeként hatóságom területéről is mind több és több munkás lép be a szociáldemokrata pártba, illetve szakszervezetébe. Helyi csoport megalakulását hatóságom területén még ez ideig nem kísérelték meg. Szabadkőműves mozgalom. Szabadkőmíves mozgalom hatóságom területén egyáltalán nincs. Kommunista mozgalom. Hatóságom területén bár köztudomású, hogy a bányamunkásság tekintélyes része érzelmileg nagyon közel áll a legszélsőségesebb baloldali pártpolitikához, sem nyílt, sem földalatti kommunista szervezkedés nem volt észlelhető. A bányamunkásság a keleti fronton bekövetkezett helyzet következtében élénken tárgyalja az orosz kommunista csapatok sikereit és erősen bízik a végleges sikerben is, azonban nyíltan megnyilatkozni nem mernek. A bányamunkásság ez irányú tevékenységét állandó és éber megfigyelés alatt tartom. Az elmúlt hó folyamán hatóságom területén az Állam és Társadalmi 1 A vasasi gyűlésről Bánó Kálmán a kirendeltség vezetője február 8-i jelentésében is beszámolt már. E szerint a gyűlésen 250 bányász jelent meg. Elnökül Bakos Lajos vájárt választották. A kommunista szervezkedésnek nem tudott nyomára jutni a rendőrség, jóllehet ,,Köztudomású, hogy a munkásság tekintélyes része érzelmileg nagyon közel áll a legszélsőségesebb baloldali politikához". (PI Arch. BM. res. VIT. 1944. — 4 — 1006.)
