Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

A pécsi rendőrkapitány helyzetjelentése a belügyminiszterhez a helyi szociáldemokrata pártszervezet tevékenységéről A jelentés első része a nyilas szervezkedésről számol be. Az 1940. októberi bányászsztrájkot a nyilas központ pénzzel támogatta, amelynek jelentős részét a helyi vezetők elsikkasztották. A jelentés további részében a nyilas pártnak a fasiszta német birodalom felé történő kapcsolat kereséséről, Szálasi pozíciójának megerősítéséről számol be. Baloldali belpolitikai mozgalmak: a) Szociáldemokrata párt: A párt jelenlegi szervezkedése végrehajtó bizottsági tárgyalásokon és a Népszava agitációban merül ki. F. év június hó 30-án Budapesten a párt választmányi ülést tartott. Az ülésre táviratilag felrendelték a pécsi párt titkárát, Tolnai Józsefet. A pártválasztmányi ülésen kiderült, hogy Marosán György, a sütőmunkások titkárán kivül Szakasits Antal,

1 a párt főtitkára is belekeveredett a budapesti kommunista szervezkedésbe. Állítólag az íróasztala fiókjában súlyosan kompromitáló iratokat találtak. Erről Tolnai József július hó 6-án megtartott végrehajtó bizottsági ülésen számolt be. Közölte, hogy Szakasits helyébe a párt központi bizottsága Szeder Ferencet választotta főtitkárnak,

2 Szeder Ferenc mindéképpen tekintélyes tagja a pártnak. A magyar földkérdést senki sem ismeri alaposabban, mint ő. Személye úgy befelé, mint kifelé biztosíték minden előtt és ellene soha semmiféle eljárás nem volt. A hatóságok is szívesen vették megválasztását. Szakasitsnak a Népszavában betöltött főszerkesztői állásáról is le kellett mondania. Tolnai állítása szerint azért történhetnek szélsőséges kilengések, mert a párt tagjait nem tájékoztatták kellőképpen az eseményekről. Megállapítása szerint ezt már a hatóság is belátja és kerületi választmányi üléseket engedélyez a munkásság felvilágosítása érdekében. Tolnai foglalkozott a munkásság gazdasági helyzetével is. Elmondta, hogy a munkás családok a katonai bevonulás miatt sokat nélkülöznek. Véleménye szerint a háború legnagyobb terhét a munkásság viseli, mert a rögzített munkabérek nem érhetik utol a nagy drágaságot. Minthogy sztrájkot kezdeményezni nem kívánatos, a munkások bérmozgalom helyett úgy segítenek magukon, hogy elhagyják munkahelyüket és oda mennek, ahol nagyobb munkabért érhetnek el. Ez a kényszer-megoldás a munka mennyiségi és főleg minőségi rovására megy. , Július hó 19-én a Népszava két munkatársa, névszerint Nyári Ferenc és Kovács Pál budapesti lakosok felkeresték a párt helyi vezetőségét és arra kérték, hogy a Népszava agitációt fokozzák, mert, mint mondották, a munkásság egyedüli fegyvere a Népszava. 1 Helyesen: Szakasits Árpád. 2 Szakasits Árpád kiszabadulása után a Népszava főszerkesztői állásáról nem, de a főtitkári állásáról lemondott.