Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

A DGT. bányatelepein a munkások hangulata elkeseredett és tartani lehet attól, hogy ha a karácsonyi segélyt a bányavállalat a múlt évi kiszabottban adja, esetleg tüntetés vagy egy általános sztrájk fog kirobbanni. Nem észlelhető az, hogy a munkásokat egyesek, vagy valamely politikai párt megbízottai izgatnak a sztrájkra. Az összes bányamunkásság el van keseredve a karácsonyi segély csekély összege miatt. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetsége mecsekszabolcsi helyi csoportja a pécsi főszolgabírótól engedélyt kért arra, hogy a szakszervezet f. hó 14-én 10 órakor Mecsekszabolcson a Helyes László-féle vendéglőben ismeretterjesztő előadást tarthasson. A kérelmet a pécsi főszolgabíró a 8120/1939. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján elutasította és erről a mecsekszabolcsi szakszervezetet értesítette. F. hó 14-én 10 óra tájban a Helyes-féle vendéglőben kb. 40—50 ember megjelent, akik előtt Heim József a pécsi főszolgabíró határozatát felolvasta és kijelentette, hogy az ismeretterjesztő előadásra az engedélyt nem adták meg. Erre az egybegyűltek közül többen megjegyezték, hogy „tudtuk, hogy nekünk nem szabad művelődnünk". A tömeg között nem lehetett megállapítani, hogy ezeket a kijelentéseket kik tették. Az egybegyűltek ezután lassan és csendben széjjel oszlottak. Az előadást Dr. Ballá Ignác pécsi ügyvéd, Ferenc István és egy Jónás (keresztnevét nem sikerült megállapítani) nevű budapesti egyén akarták tartani. Ferenc István és Jónás megjelentek Mecsekszabolcson. Ferenc István Mecsekszabolcson a Helyes-féle vendéglőben kb. 10—15 emberrel beszélgetve azt mondotta, hogy ne higyjenek a magyar sajtónak, ahogy az a híreket beállítja. Csak egyet említek meg — mondotta Ferenc — hol vannak a németek. 20 kilométerre Moszkvától? Az idők mindent meghoznak magukkal. A németek 70 kilométerre vonultak viszsza mindenhol, az egész fronton. Ezt nem kürtöli a magyar és német sajtó. Kár, hogy a Népszava az erős sajtócenzúra miatt nem írhatta meg a valót. Azután az ott levő embereknek azt mondotta, hogy miért nem járatják a Népszavát. Kifogásolja, hogy a bányászok kevesen olvassák a bányászok lapját, a Népszavát. Azután a bányamunkásokkal asztalhoz ülve beszélgettek. A bányamunkások panaszkodtak, hogy a DGT. kevés karácsonyi segélyt akar adni. Erre Ferenc azt mondotta, hogy még a mai napon (14-én) hazamennek Budapestre, a bányászok panaszáról értesítik a szoc. dem. pártot és az illetékes fórumoknál ügyükben el fognak járni. Az eredményről a pécsi szoc. dem. pártot 15-én értesíteni fogják. Ferenc és Jónás rövid tartózkodás után autóbusszal Mecsekszabolcsról Pécsre mentek. A komlói bányamunkások körében nyugtalanság nem észlelhető. A komlói bányamunkások a karácsonyi segélyt f. hó 16-án kapják kézhez. A karácsonyi segély összege: vájár 23 P, segédvájár 21 P, csillés 19 P, iparos 21 P, napszámos 17 P, takarító 12 P, 16 éven aluli családtag 10 P, feleség után 2 pengőt kapnak. A karácsonyi segély összegével a komlói bányászok nagyjából meg vannak elégedve. Csupán csak az asszonyok zúgolódnak emiatt, hogy ők (feleség) csak 2 pengőt kapnak. Egyes bánya-