Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

hogy a tengely egyik élelemtárát vesztette el Jugoszláviában. Az olaszokkal könnyen elbánnának, azonban a német hadseregre való tekintettel a háború kimenetele Jugoszláviát illetően nem kétes. Nekünk tragikus volna, ha a velünk barátságban lévő Jugoszlávia ellen harcolnunk kellene. Reméli, hogy Németország, részint azért, mert mi vagyunk a legszámbavehetőbb élelmitára, sőt jelentékeny hadiüzem tartalékja, nem sodródunk bele a háborúba. A belpolitikai helyzet a háborús események hatása alatt áll. A pártok életében érthetően nagy csend uralkodik. A közellátásban kapkodás észlelhető. A kibocsátott közszükségleti jegyekre nincs kellő árufedezet. A munkásság helyzete egyre rosszabb. Az illetékesek nem tudják, vagy nem akarják meglátni a hibákat. Intézkedéseket nem tesznek a helyzet javítására, s munkabéreket nem emelik, pedig a mostani bérek nem fedezik a létminimumot. A közmunkákat nyersanyaghiány miatt nem tudják megkezdeni, úgy, hogy május havában csak sétálni fognak az építő szakmában egyesült 35 szakma munkásai. Tolnai rámutatott arra, hogy véleménye szerint mi volna a teendő a helyzet javítására. Véleménye szerint minden szakmának sürgősen bérmozgalmat kell indítania. Küzdeni kell a munkásegység szétforgácsolása ellen is. Az Emszó, a Kalot, és a Nemzeti Munkaközpont, valamint a többi sárga szervezet mind a szoc. dem. párt tagjait akarja táborába toborozni. Ez ellen a párt úgy segít magán, hogy sorozatos ünnepségeken „Hűség" jelvénnyel és emléklapokkal látja el azokat a tagjait, akik a pártnak régi és harcos tagjai. F. hó 3-án 19.00 órakor az ifjúmunkásoknak volt értekezletük a Munkás Otthonban. A csoport ma már 56 taggal rendelkezik. Köztük 15—20 komolyan számbavehető szervező van, akik számára a párt a közeljövőben szemináriumot tart. Az ifjúmunkásokat a Népszava Gárdába is beosztották, hogy előfizetőket gyűjtsenek. Tervbe vették, hogy az ifjúsági csoport külön májusi ünnepélyt is tart a Természetbarátok menedékházában. Az értekezleten ezekről a kérdésekről beszéltek. Kétségtelen, hogy az ifjúmunkások lényegesen nagyobb lelkesedéssel végzik a reájuk bízott feladatokat, mint a nagyobb felelősséget érző idősebb párttagok. A pécsi szoc. dem. munkásság Teleki miniszterelnök úr tragikus sorsának a hatása alatt áll.

1 Ezzel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy Teleki nem akarta nemzetet háborúba sodorni, ezzel pedig a németekkel szembekerült, aminek következtében kénytelen volt meghalni. Dr. Schuller Zoltán elmondta, hogy Teleki halálának estéjén Göring járt a miniszterelnöknél.

2 Hogy kettőjük közt mi történt, nem lehet tudni, azonban nyilvánvalónak látszik, hogy Teleki német nyomásra cselekedett. Elmondotta továbbá, hogy Budapesten, Sopronban, Szombathelyen és 1 1941. április 3. Teleki Pál miniszterelnök öngyilkossága. 2 Téves adat. Göring nem járt Telekinél halála előestéjén. A köztudatban a korra jellemző szóbeszéd igen elterjedt volt.