Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.
pártvezetőség lezülleszti a pártot azzal, hogy nem tart pártnapokat. Ezzel kapcsolatban kéri a végrehajtó bizottságot, hogy bélyegezze meg a támadókat, mert másképpen levonja a következtetést és távozik a párt éléről. A bizottság úgy határozott, hogy Babellát és társait megrovásban részesíti és kilátásba helyezi, hogy ismétlődés esetén szigorúbb eszközöket alkalmaz velük szemben. 1 A párt a jövőben sem tart pártnapokat és ehelyett minden kibocsájtott röpiratot kikézbesítenek a párttagoknak, hogy az összeköttetést a pártvezetőség és a párttagok közt biztosítsák. Tolnai ezután beszámolt a f. hó 19-én és 20-án Budapesten megtartott pártválasztmányi és titkári értekezlet lefolyásáról. Előadása szerint az értekezletek egyetlen tárgya a párt- és a Népszava agitáció fokozása. A párt súlyos anyagi válságba jutott. Mintegy 15 ezer pengő hiánya van a pártnak. Ennek az oka, hogy a szakszervezetek nem támogatják a pártot, mert ezt a hatóságok szigorúan ellenőrzik, továbbá, mert a pártnak mindössze csak öt képviselője van a parlamentben, és így csak ennek az öt képviselőnek a fizetéséből kap jelenleg a párt 40%-ot s végül, mert a Világosság nyomda sincs olyan anyagi helyzetben, hogy a pártot támogassa. Ezzel szemben a kiadásokat sem lehet csökkenteni, mert pl. a mozgalomban 30—40 éves múltra visszatekintő pártalkalmazottakat mégsem lehet egyik napról a másikra az utcára kidobni. A pártnak egyetlen reménye az ifjúság, amely a legjobb fizetőnek bizonyult. Ezért az értekezlet elhatározta, hogy az ifjúmunkásokat az egész országban a lehető legnagyobb eréllyel meg kell szervezni. Elrendelték továbbá, hogy a Népszava agitációt folytatják. Az értekezlet rosszalólag megállapította, hogy Kassán 4, Debrecenben 60, Szegeden 90, Hódmezővásárhelyen 30, a Dunántúl városaiban pedig átlag 10—30 előfizető van úgy, hogy Budapest után Pécs következik 230 előfizetővel. Ezután következik Kolozsvár 135 előfizetővel. Tolnai végül felhívja a párttagok figyelmét arra, hogy ezt a színvonalat a pécsi szervezetnek nem csakhogy meg kell tartania, hanem a lehetőséghez képest még fokoznia kell. A pécsi szoc. dem. párt f. hó 27-én a Munkás Otthonban összvezetőségi ülést tartott. Az ülésen 90 főnyi párttag jelent meg. Tolnai külpolitikai tájékoztatót adott. Elmondta, hogy az elmúlt beszámoló óta, a külpolitikai helyzet lényegesen megváltozott. Átütő erejű hadiesemény ugyan nem volt, ellenben a német diplomácia világraszóló eredményeket ért el a balkáni államok egyrészének a csatlakozásával. 2 Jugoszlávia a nép hangulata ellenére aláírta a hármas egyezményhez való csatlakozást. Ez kirobbantotta a rádióból is ismert és drámai gyorsasággal pergő eseményeket. Pál régensherceget elűzték, a régenstanács lemondott, II. Péter király trónra lépett és a jugoszláv vezérkar kormányt alakított. Ez a kormány nem fogja ratifikálni a németekhez való csatlakozást. Ránk 1 Tolnai, később Babella internálása idején azzal védekezett, hogy a kommunistákat azért szükséges nyíltan elmarasztalni, mert: ,,a párt legális kereteinek fenntartása csak kommunista mentesen lehetséges, mert a rendőrség minderről értesülve van". Bm. L, Pécs V. főisp. biz. ir. 34/1941. 2 Bulgária március 1-én, Jugoszlávia 25-én jelentette be csatlakozását a háromhatalmi egyezményhez. (Német—olasz—japán szövetség,)
