Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

zetők játszottak, akik az ottani kereszetényszocialista szervezetekből léptek be a tavaly ősszel megalakult nyilas szervezetekbe. A pécsi szociáldemokrata csoportok olyan gyengék, hogy ezt a sztrájkot nem hogy megakadályozni nem tudták, de még csak befolyásolni sem. A szociáldemokrata egyének, akik még nem kerültek katonai bevonulás alá, politikai ellenfelük, a nyilasok ellen mindenképpen felléptek volna. A vélemények alapján a teljesen megzavart munkások között azok is sztrájkba léptek, akiknek semmiféle követeléseik nem voltak, vagy egyébként az amúgy is példátlan magasra felsrófolt bérek és juttatások mellett erre nem is gondolhattak. Mecsekszabolcson a nyilasok agitátorai szociáldemokrataként tüntették fel magukat, Mánfán és Komlón ugyanúgy, s így vették rá sikerrel a bányászok dolgozó csoportjait a sztrájkra. Minden telepen a sztrájk mozgatói a nyilasok. A szociáldemokraták központjuk utasítására a sztrájk ellen foglalnak állást, s röplapon értesítették valamennyi társukat, hogy a munkát vegyék fel. Folyó hó 25- é& 26-án nagy mennyiségben a következő szövegű szoc. dem. röpiratok találtattak: „Bányászok! A sztrájk katonai zendülés. Ezt és az erre való felbujtási a katonai törvényszék 7 évi börtönnel büntetheti. Tehát ne izgassátok egymást. A kormány több ezer bányász munkaerejével rendelkezik,akik jelenleg katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a munkát újból nem kezditek meg, a honvédség parancsnoka ezeket a katona-bányászokat fogja munkára kirendelni. A sztrájk eredményre nem vezethet. A széntermelést megállítani hazafiatlan cselekedet, mert ezzel az ipar is megáll és csak a munkanélküliséget növelitek. Munkás Testvérek, ez nem a mi sztrájkunk, hanem a felelőtlen túlzóké, akik nemzeti álarcba öltözve titeket provokáltak. Munkástestvérek, térjetek észre! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt" Mindebből világosan látható, hogy a sztrájkot a nyilasok indítják és ők hajszolták bele a bányászokat, hogy ezzel tért nyerjenek más szervezetekkel szemben. Intézkedtem, hogy a nyilas munkásotthont újra bezárják és így a további sztrájktárgyalásokat megakadályozom. A nálam járt nyilas küldöttség tagadta, hogy a sztrájkban részükről szervezés történt volna. Csupán a munkások bérkövetelését továbbították az igazgatósághoz és az iparügyi Miniszter Űrhöz. Valójában mindenütt a párt megerősítéséért túlzó követelésekkel járták a bányatelepeket. Pécs, 1940. október 28. Borbíró s. k. (Tisztázat.) Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 117/1940. A fenti jelentést megelőzően és azt követően a sztrájkra vonatkozó jelentések alapján a mozgalomra még a további fontos adatok találhatók: Az iparügyi minisztérium XVII/a. szakosztálya október 4-én táviratban értesítette a hadiüzemi parancsnokságot, hogy biztos értesülései szerint 15-én sztrájk tör ki. Utasította a parancsnokot, hogy azonnal közölje a munkásokkal a következőket: „1. a bérkérdést azonnal megoldják, 2. amennyiben sztrájkba lépnek, akkor súlyos megtorlás következik". Uo.