Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

munkát. A pécsi szervezés eredményeképpen 50 építőmunkás jelentkezett belépésre a szakszervezetbe. A párt rendkívül nagy gondot fordít az utóbbi időben a Népszava előfizetők számának emelésére. Az agitáció érdekében a párttitkár f. évi május hó elején Népszava Gárda elnevezésű sajtópropaganda bizottságot szervezett. A gárda vezérgondolata, hogy a munkások csak a Népszavát olvassák, amely a pártvezetőség indokolása szerint általános viszonylatban is a legjobb magyarnyelvű újságnak minősíthető. A gárda tagjai szakszervezetenkint kartoték nyilvántartásba vették a tagokat és ez alapon személyesen felkeresték őket. A szoc. dem. érzelmű polgári elemek összeírását és azok megnyerését dr. Schuller Zoltán ügyvéd, a végrehajtó bizottság vezetőségi tagja vállalta magára. A gárda irányítására Pécsre küldte a központ Szekeres István párttitkárt, sajtóügyi előadót, aki a gárda létszámát 60 főre felemelte. A nagy lendülettel megindított sajtópropagandánál a végleges eredmény, hogy összesen 38 új előfizetőt gyűjtöttek, ami az előfizetők létszámának kb. 25%-át teszi ki. Szekeres f. évi május hó 27-én eltávozott Pécsről, amikor is megállapította, hogy Pécsett, eltérőleg más városoktól, szoc. dem. érzelmű polgárság nincs. A pártvezetőség újra életre keltette a Nőbizottságot. Az elgondolás szerint a nők igyekezzenek férjüket és családtagjaikat már az otthon körében szervezkedésre serkenteni. A Nőbizottság kedvéért f. évi április hó 21-én Bebel Ágoston, a nők felszabadításának úttörője évszázados születésének az emlékezetére külön ünnepélyt is tartottak. A Nőbizottságnak egyébként különös jelentősége nincs. A pártnak egyik legégetőbb kérdése az ifjúmunkás csoport sorsa. Ez a csoport a sok személyi ellentét miatt elvesztette létszámának a nagy részét. Oka, hogy az értelmiségi osztályhoz tartozó ifjúmunkások a prolikat háttérbe szorították és őket ugródeszkának használják fel személyi becsvágyuk kielégítésére. Törtetésükben még a felnőtt munkásokat is irányítani akarták. Az ifjúmunkások csoportjának a különállósága megszűnt és beolvadt a szakszervezetekbe. A pártvezetőség tervbe vette a bizalmi rendszer megszervezését. Célja, hogy a munkás-tömegeket kezébe tarthassa. Ezzel a rendszerrel elérni remélik, hogy minden üzemben a munkásokat érintő rendelkezéseket a vezetőség idejében megtudja és azokkal szemben módjában áll intézkedni. A munkaközvetítést is magukhoz kívánják ragadni. A szakmák vezetői utasítást kaptak, hogy műhelyenkint építsék ki a bizalmi rendszert. Ez a terv, mint megannyi elgondolás, a közbejött rendkívüli körülmények miatt nem valósult meg. A f. év május hó l-nek a megünneplése tárgyában a párt országos vezetősége úgy döntött, hogy a súlyos politikai helyzetre tekintettel az idei május 1-et nem mondja ki munkaszüneti napnak. Megengedik azonban, hogy a munkaadókkal történt előzetes megtárgyalás után munkaszünetet tarthassanak. A pártvezetőség a hadiüzemekre való tekintettel határozott így, mert nem akarja, hogy hazafiatlanság vádjával illethessék. A döntésnek megfelelően, a helyi pártszervezet f. évi április hó 30-án este a Mun-