Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

állásra vezethette volna a nagytömegű bányászságot és városi munkásságot. A szovjet Vörös Hadsereg vetett véget a német megszállásnak. Baranya és Pécs viszonylag gyorsan átvészelte a háborút, bár a Drávamenti harcok nyomán súlyos kárt szenvedtek az ott fekvő községek. Gazdasági objektumaink nagyrészt épségben maradtak és ezért hamar talpraállhatott az ipar és a mezőgazdaság. A munkásság a helyén maradt. A legtöbb üzem folyamatosan működhetett. A MKP vezetősége Dr. Boros István forradalmár tanár és Vas Zoltán központi kommunista küldött vezetésével december első napjaiban megkezdte működését. A szociáldemokrata szervezet a demokratikus pártokkal egyetemben ugyancsak december első hetében nagy szervező munkába kezdett. A város vezetését a felszabadított megyére kiterjedő hatáskörrel a „Pártközi Bizottság" (MKP, SZDP, NPP és FKP) vette át, amelyben az elnöklő Dr. Boros Istvánon keresztül a Magyar Kommunista Párt irányítása érvényesült. 1944 végére valamennyi szakmában újra kezdték működésüket a szakszervezeti vezetőségek. Pécsett rendezett demonstrációk az új, demokratikus elveken felépülő élet iránti érdeklődést tükrözték. Az új viszonyok között a város politikai irányításában, az MKP és az MSZDP pécsi vezetősége kiemelkedő szerepet vállalt. „A Pártközi Bizottság" december első hetében a város politikai, igazgatósági, rendészeti feladatait látta el. A Nemzeti Bizottság megalakulásáig, 1944. december közepéig az élet minden területén irányító szerepe volt. A felszabadulás utáni politikai viszonyokra jellemző volt a Pécsett tevékenykedő munkáspártok szoros együttműködése, a munkásegység megvalósulása. Minden, munkásságot érintő akciókban a MKP és az MSZDP pécsi szervezete közösen vett részt. Egymás törekvéseit és elgondolásait intenzíven támogatták. Pécs felszabadulásától az egész ország felszabadulásáig terjedő időig a helyi munkásmozgalomban kiépültek teljes apparátussal mind a párt, mind pedig a szakszervezet helyi vezetőségei és megindult e szervezetekbe a munkásság áramlása. A demokratikus fejlődés fontos tényezője és biztosítéka volt területünkön az, hogy a kormányzat 1945. januárjában a MKP titkárát Dr. Boros Istvánt nevezte ki főispánnak. Baranya munkásmozgalma a felszabadulást követő időszakban az országos fejlődéshez hasonlóan nagy lendületet vett. 21 321